Nyár az irodában

Harminc fok feletti kánikulát az ember nagyszerűen elvisel a tengerparton, de a lakásban, a városban és az irodában már kevésbé – különösen annak fényében nem, hogy az irodai lét az évnek ebben a szakában további kockázatokat rejt magában. Két szakembert is megkérdeztünk a témáról.
Dr. Tóth Brigitta belgyógyász


A nyári forróságban mindenki hűvösre vágyik, de mi az az ésszerű hőmérséklet, amire még egészséges lehűteni légkondicionálóval az irodát, a lakást?

A test belső hőmérsékletének állandó szinten tartása a hőtermelés és a hőleadás egyensúlyának eredménye. Melegben túlmelegedés ellen védekezve csökken a hőtermelés és fokozódik a hőleadás. Amikor a bőr erei kitágulnak a bőr hőmérséklete megemelkedik, a bőrrel érintkező levegő felmelegedik, és fokozódik az izzadságtermelés. Az izzadság elpárologtatása pedig hőelvonással jár, így a test hőmérséklete csökken. Ha izzadtan, kipirulva menekülünk a légkondicionáló hűvösébe, az átnedvesedett testünket, ruhánkat érő hideg, száraz levegő akár az esetek 90%-ában megfázáshoz vezethet. Ezért alapszabály, hogy a kinti levegőhöz képest ne állítsuk be 6-7 foknál hidegebbre azt. (pl. 34 fokot mérünk árnyékban, az ideális benti hőmérséklet 27 fok).

Milyen panaszaink lehetnek a légkondicionáló okozta folyamatos légmozgástól, illetve a kiáramló hideg levegőtől?

A légkondicionáló lehet áldás és átok. Az élet számos területén szükség van a klímaberendezésre. Nagy melegben az agy tompa, csökken a koncentrálóképesség. A hőség okozta rosszullétek vagy éppen a folyadékveszteség megelőzésének ideális eszköze a jól beállított, megfelelő helyre szerelt, nem túl alacsony hőmérsékletre kapcsolt, szakszerűen karbantartott klímaberendezés. A helytelenül használt légkondicionáló azonban a nagy légáramú, hideg, száraz levegő miatt igen gyakran okoz meghűléses tüneteket, nyári náthát, ízületi panaszokat, izomfájdalmakat, kötőhártya-gyulladást, sőt a kontaktlencse kiszáradását is. Aki egyedül él, a saját szükségleteihez tudja igazítani. A közösségi használók (pl. munkahely, család) figyelembe kell, hogy vegyék a közösség tagjainak egyéni igényeit, érzékenységét is. Itt jegyezném meg, hogy vannak, akiknek a szervezete különösen érzékeny klímaberendezésre, így képtelenek „együtt élni” a légkondicionálóval, hisz a panaszokat megelőzni nem lehetséges. A konfliktushelyzetek elkerülése végett célszerű alacsony ventilátor-fordulatszámot beállítani, hogy a nagy légáram keltette megfázást, fejfájást elkerüljük. A klímakészüléket vásárlásakor jobb, ha a kánikulára gondolva kissé túlméretezzük, ilyenkor az kisebb légsebesség mellett is képes tartani a beállított hőmérsékletet. Célszerű még a vásárlás/szerelés előtt eltervezni a készülék helyét. Olyan irányba kell terelni a levegőt, ahol keveset tartózkodunk. A légáram soha ne irányuljon közvetlenül emberekre.


Igaz, hogy a klímaberendezések akár különböző fertőzéseket is terjeszthetnek?


A légkondicionálók „mellékhatása” egyrészt a már említett hideg levegő következménye, másrészt a kiáramló levegő minőségéből adódik. Ha a készülék bekapcsolását követően kellemetlen, poshadt szag áramlik a berendezésből annak oka lehet a lerakódott kosz, por, baktérium- és gombatenyészetek. A leggyakrabban található kórokozók közül legfontosabb a legionella. Összetett tünetekkel járó atípusos tüdőgyulladást okozhat, Magyarországon évi 50-100 eset fordul elő, 1998 óta kötelezően bejelentendő fertőző betegség. Előfordulása a hagyományos szobai berendezésekben meglehetősen csekély, a kórokozó szaporodásához meleg, nedves közeg szükséges. Kialakulhat még túlérzékenység okozta tüdőgyulladás, asztma, allergia, különböző gombás fertőzések, de ezek a betegségek a készülék megfelelő, gondos karbantartásával természetesen megelőzhetők. A karbantartás már tavasszal esedékes és szakember feladata. Fontosságát pedig egy felmérés adatával hangsúlyoznám: kimutatták, hogy a légkondicionált helyiségekben (irodaházak, plázák), ahol nem végeznek karbantartást, a por és szennyezőanyag koncentrációja akár nyolcvan-százszorosa is lehet az utcai levegőben mérthez képest.

Kell szellőztetni a klímaberendezés mellett is?

Napközben nincs értelme a szellőztetésnek, hiszen felmelegítjük a helyiség hőmérsékletét, fokozzuk a készülék fogyasztását. Van, aki nem bírja a bezártságot, ilyenkor ki lehet nyitni rövid időre egy ablakot, de kereszthuzat ne legyen. Kánikulában a szellőztetés ideális időpontja az esti vagy a kora hajnali órákra esik. Könnyen megfázhatunk, ha éjszakára bekapcsolva hagyjuk a klímát, jobb nyitott ablak mellett aludni.

A hőség elleni védekezésről ma már szinte kizárólag a légkondicionálás jut eszünkbe, pedig nyilván van számos olyan praktika, módszer, amivel elviselhetővé tehetjük a kánikulát.


Természetesen. Első jó tanácsom az lenne, hogy ha tehetjük, zárjuk ki a meleget. Ha napközben alaposan besötétítünk, becsukjuk a nyílászárókat és csak az esti órákban szellőztetünk, csinálunk egy kis kereszthuzatot, az igen hatásos. Alkalmazzunk váltózuhanyt (langyos – meleg – hideg sorrendben), akár naponta többször is. Ne feledjük el azonban, hogy ez hűsítő fürdő és nem tisztálkodás. A túlzásba vitt szappanhasználat már bajt okozhat, mert eltávolítja a bőrvédő zsírréteget, elősegítve ezzel a bőr kiszáradását, a bőrön élő jóindulatú mikrobák elszaporodását, kórokozóvá válását. Ha nincs lehetőségünk beállni a zuhany alá, segíthet, ha hideg vizet csorgathatunk a csuklónkra, hideg vízzel masszírozhatjuk fejbőrünket. Arc- és testápoló kenőcseinket tartsuk a hűtőben és hidegen kenjük magunkra. A hosszú hajú hölgyek fogják össze a hajukat, vagy fésüljenek kontyot, hogy szellőzzön a hátuk.

Dr. Feminger Andrea szemészorvos

Mi a könny szerepe?

A szem felszínét, a szaru- és a kötőhártyát borító ún. könnyfilmnek több funkciója van. Egyrészt a szaruhártya külső rétegének, a hámnak a felszínét simává változtatja és így lehetővé teszi a tiszta, éles látást. Másrészt „átmossa” a szemfelszínt, így védi a kiszáradástól, eltávolítja róla a szennyeződéseket és a könnyben található természetes védőanyagok segítségével védi a fertőzésekkel szemben. Szemszárazság esetén szúró, kényelmetlen, égő érzést érzünk, olyan, mintha homok, idegentest került volna szemünkbe, illetve fáradtnak érezhetjük magunkat és ilyenkor jól esik becsukni a szemünket. Az előbbi panaszok mellé gyakran társul a szem kivörösödése, mely bizonyos fokú gyulladást jelez.


Milyen okai lehetnek a szemszárazságnak?


A szemszárazságnak alapvetően két oka lehet: vagy kevés könny termelődik, vagy a mennyiség elegendő ugyan, de az összetétel nem megfelelő, és ennek következtében például hamarabb elpárolog és nem tudja betölteni védő funkcióját. De külső tényezőknek is van szerepe. Például ha valaki légszennyezett környezetben él, a levegőben keringő anyagok – por, füst, kipufogógáz stb. – „meg tudják ölni” a könny-réteget. Aki sokat ül komputer vagy a tévé előtt, kevesebbet pislog, mint kellene, így könnye elpárolog, ami miatt szemét fáradtnak érzi és előfordul, hogy homályosan lát. A komputernél a monitor elhelyezkedése is számít: az a legjobb, ha szemmagasságban vagy egy kicsit lejjebb van, hiszen ha felfelé kell nézni, szemünket tágabbra nyitjuk, és ez elősegíti a könny elpárolgását. Ez apróságnak tűnik, de egyes esetekben nagy jelentősége lehet. Autóvezetés közben a kocsiban üzemelő légkondicionáló, illetve a lehúzott ablak is szárító hatást fejtenek ki.

Vagyis elsősorban külső tényezőkre vezethető vissza a kellemetlen, égő érzés?


A negatív, „káros” környezet vagy tevékenység elősegíti a probléma „manifesztálódását”. Előfordul, hogy csak akkor van panasz, ha e tényezők valamelyike fennáll, de többnyire belső ok vezet a szemszárazsághoz, például a könnymirigy betegsége, kötőhártya-betegség vagy autoimmun megbetegedések. A krónikus szemhéjszél-gyulladás is szemszárazsággal jár, mert a könny zsírrétege a szemhéjban termelődik, és ilyen esetekben ez a réteg nem tud rendesen kialakulni, ami fokozott párolgáshoz vezet. Daganatos betegségekhez vagy a depresszióhoz is kapcsolódhat szemszárazság, ám gyakoribb, hogy éppen a felsorolt betegségekben alkalmazott gyógyszeres kezelés okozza. Tipikusan ilyen hatást fejthetnek ki egyes antihisztamin-tartalmú allergia-ellenes készítmények, a szív- és érrendszeri megbetegedések esetében alkalmazott béta-blokkolók, vérnyomáscsökkentők, vagy például az antidepresszánsok, a fájdalomcsillapítók, a gyulladáscsökkentők, sőt, a fogamzásgátlók is. A fogamzásgátlót szedő nők szervezetében kevesebb könny termelődik. A menopauza idején jelentkező hormonszint-csökkenés is csökkenő könnytermelődéshez vezet, vagyis a klimaxszal is együtt jár a szárazszeműség. Természetesen ezekben az esetekben azért komoly egyéni különbségek mutatkozhatnak, általánosságban viszont az öregedéssel minden mirigy termelékenysége csökken. Vagyis az idő előrehaladtával a férfiak szeme is egyre szárazabb lesz, de őket azért kevésbé érinti a probléma.

Mi a helyzet a kontaktlencsével? Nem okoz további problémákat?

A kontaktlencse nedvesen tartásához kellő mennyiségű könnyre van szükség, különösen sarkalatos ez a kérdés a lágy kontaktlencsék esetében. Vannak olyan páciensek, akik nem is képesek lencsét viselni a munkahelyükön a monitor előtt ülve, főleg ha működik a klímaberendezés. Számítógép előtti munkához számukra mindenképpen jobb megoldás a szemüveg viselése.

Mit tehetünk, ha folyamatosan problémát okoz a szemszárazság?


Az a tapasztalatom, hogy a szárazszem-panaszokkal küzdő emberek többsége először a patikában keres enyhülést a bajára. Én azt tanácsolom, hogy a fenti panaszok esetén forduljunk szakemberhez, aki ez esetben a szemész szakorvos. Ők bizonyos vizsgálatokkal tájékozódhatnak a könny mennyiségéről és minőségéről, meg tudják állapítani, hogy vannak-e a szemfelszínen olyan száraz foltok, ahová nem tapad jól a könny. E vizsgálatok alapján tudnak megoldást javasolni a problémára.

Mi alapján lehet választani a sok készítmény között?


A szemszárazság hosszabb távon úgynevezett irritatív kötőhártya-gyulladáshoz vezet, melynek következtében az erek kitágulnak, a szem vörös lesz. Léteznek olyan készítmények, amelyek csak összehúzzák a kötőhártya kitágult ereit, így elsősorban tüneti kezelésre alkalmasak, bár valamennyire csökkentik a gyulladást is. Ideig-óráig ez megfelelő, hosszabb távon azonban pont az ellenkezőjét lehet elérni a használatukkal. Sokkal jobb, ha a szakorvosunkkal folytatott konzultáció alapján megpróbáljuk pótolni a hiányzó könnyet. Erre kiválóan megfelelnek a műkönnyek, más szóval nedvesítő szemcseppek. Nagyon sok készítmény van forgalomban, a könny összetételét, szerkezetét próbálják meg utánozni. Olyan csepp az ideális, melynek hatása hosszan tartó, a nedvesítés mellett regenerálja is a szem felszínét, nem kell belőle sokszor csepegtetni és a felbontás után sokáig használható. Hogy kinek hány cseppentésre van szüksége, az a panasz súlyától függ, ám nagyon fontos a rendszeresség. Reggel és este mindenképpen ajánlatos csepegtetni.

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra.
A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Olvasna még a témában?

A nyitólapról ajánljuk

Friss cikkeink

Hírlevél

Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.

Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.

A hírlevélküldő szolgáltatás nem támogatja a freemail.hu-s és citromail.hu-s címeket, ilyen címek megadása esetén hibák léphetnek fel!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!