Öt kérdés a gyermekkori asztmáról

2013. 08. 24.
Szerző: Szimpatika
Az asztma bármely életkorban kialakulhat, és egyre több embert érint. Felmérések szerint hazánkban megközelítőleg minden 15. gyermek asztmás. Összeállításunkban dr. Farkas Márta gyermektüdőgyógyász, a Budai Allergiaközpont főorvosa segített összegyűjteni azokat a kérdéseket, amelyeket javasolt a kezelőorvossal célirányosan megbeszélni annak érdekében, hogy a terápia igazán hatékony legyen.
1. Mit kell tudnunk erről a betegségről?

„Az asztma a légutak gyulladásával járó krónikus betegség, amely a megfelelő gyógyszerekkel jól kontrollálható. Leírásokból ismerjük a tüneteit, kezelési módjait, de fontosnak tartom megjegyezni, hogy az asztmának több típusa létezik, életkoronként eltérő tünetekkel” – figyelmeztet a főorvosnő. Valóban fontos, hogy a szülők ismerjék a betegséget, de általánosítások helyett hallgassák meg a gyermekükre vonatkozó, személyre szabott információkat, és ezeket kövessék a későbbiekben. A diagnózis alapján a szakember egyénre szabottan állítja össze a kezeléshez szükséges gyógyszereket, és tanácsokat adhat az életmóddal és a biztonságos sportolással kapcsolatban, a gyermek állapotának megfelelően.



2. Asztmás megbetegedés esetén milyen változtatásokra van szükség az otthonunkban?

Bizonyos környezeti faktorok az asztmás tünetek rosszabbodását okozhatják, súlyosabb esetben pedig rohamokat idézhetnek elő, ezért a megfelelő kezelés mellett lényeges lehet az otthoni környezet átalakítása is. Ahhoz, hogy a panaszokat okozó anyagokat megismerhessük, allergiavizsgálatra lehet szükség. A betegek döntő többségénél az asztma allergiás hátterű, így a tüneteket gyakran valamilyen allergén is provokálhatja: a szabadban a pollen, a lakásban a háziporatka, a penészgomba vagy valamilyen állati szőr. Kezelőorvosunktól hasznos tanácsokat kaphatunk azokról a változtatásokról, amelyeket érdemes otthon megtenni az allergének minimalizálása végett.

3. Mit várhatunk a kezeléstől?

Megfelelő kezeléssel az asztma jól kontrollálható, a betegek teljes életet élhetnek és a sportolásról sem kell lemondaniuk. A vizsgálatok eredményei és a tünetek alapján a kezelőorvos beállítja a gyógykezelést, elmagyarázza, és – amennyiben szükséges – begyakoroltatja az inhalációs készülék helyes alkalmazását; a szülőket az asztmás tüneteket rögzítő napló vezetésére is kérheti. A napszakonként, az időjárás és a fizikai terhelés hatására változó tünetek feljegyzése fontos információkat tartalmaz, amely a későbbiekben segítséget nyújthat a gyógyszerek szedésének egyénre szabott beállításához. Az asztma elleni akcióterv összeállításával pedig megnyugtató segítséget kaphatunk a hétköznapokhoz. Ebben szerepel a tünetek rosszabbodására, egy esetleges asztmás rohamra utaló kezdeti jelek leírása, és az ilyen esetekre vonatkozó tennivalók, az ilyenkor szükséges gyógyszerek listája is.

4. Biztonságosak-e a szteroidok gyermekkorban?

„A legtöbb aggodalom valóban az inhalációs szteroidok alkalmazásával kapcsolatban merül fel a szülők részéről. A gyulladáscsökkentő hatású szteroidok a korszerű belégzési technikák segítségével közvetlenül a légutakba juttathatók be, jelentősen csökkentve így a szükséges gyógyszer mennyiségét és a mellékhatások kockázatát” – magyarázza dr. Farkas Márta. A szteroidok tehát a gyulladáscsökkentésben fontos szerepet kapnak, és az aggódó szülők valóban feleslegesen tartanak alkalmazásuk esetlegesen káros következményeitől.

5. Létezik-e egyéb, tartós megoldást jelentő gyógymód is az asztmára?

A hagyományos terápiák mellett, válogatott esetekben létezik egy – valójában az egyetlen – oki kezelési lehetőség is: az allergénspecifikus immunterápia. Az immunterápiás kezelés segítségével hatékonyan csökkenthető a légutak gyulladása, ezáltal pedig a szteroidtartalmú készítmények alkalmazása is. Ez az egyetlen olyan allergiaellenes terápia, amely képes megváltoztatni az allergiás asztma természetes lefolyását, mivel nem csak a tünetet kezeli, hanem az immunrendszer működését is befolyásolja. A már kialakult asztma kezelése mellett döntő szerepe van a megelőzésben is: egyéb allergiás betegségekben szenvedőknél, szénanátha esetén is képes meggátolni az egyik leggyakoribb szövődmény, az asztma kialakulását. A kezelés igénybevétele az elvégzett vizsgálatok és a szakorvos elbírálása alapján, minden esetben személyre szabottan történik.


forrás: www.allergiakozpont.hu

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra.
A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Olvasna még a témában?

A nyitólapról ajánljuk

Friss cikkeink

Hírlevél

Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.

Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.

A hírlevélküldő szolgáltatás nem támogatja a freemail.hu-s és citromail.hu-s címeket, ilyen címek megadása esetén hibák léphetnek fel!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!