Öt kérdés a gyermekkori asztmáról
„Az asztma a légutak gyulladásával járó krónikus betegség, amely a megfelelő gyógyszerekkel jól kontrollálható. Leírásokból ismerjük a tüneteit, kezelési módjait, de fontosnak tartom megjegyezni, hogy az asztmának több típusa létezik, életkoronként eltérő tünetekkel” – figyelmeztet a főorvosnő. Valóban fontos, hogy a szülők ismerjék a betegséget, de általánosítások helyett hallgassák meg a gyermekükre vonatkozó, személyre szabott információkat, és ezeket kövessék a későbbiekben. A diagnózis alapján a szakember egyénre szabottan állítja össze a kezeléshez szükséges gyógyszereket, és tanácsokat adhat az életmóddal és a biztonságos sportolással kapcsolatban, a gyermek állapotának megfelelően.
2. Asztmás megbetegedés esetén milyen változtatásokra van szükség az otthonunkban?
Bizonyos környezeti faktorok az asztmás tünetek rosszabbodását okozhatják, súlyosabb esetben pedig rohamokat idézhetnek elő, ezért a megfelelő kezelés mellett lényeges lehet az otthoni környezet átalakítása is. Ahhoz, hogy a panaszokat okozó anyagokat megismerhessük, allergiavizsgálatra lehet szükség. A betegek döntő többségénél az asztma allergiás hátterű, így a tüneteket gyakran valamilyen allergén is provokálhatja: a szabadban a pollen, a lakásban a háziporatka, a penészgomba vagy valamilyen állati szőr. Kezelőorvosunktól hasznos tanácsokat kaphatunk azokról a változtatásokról, amelyeket érdemes otthon megtenni az allergének minimalizálása végett.
3. Mit várhatunk a kezeléstől?
Megfelelő kezeléssel az asztma jól kontrollálható, a betegek teljes életet élhetnek és a sportolásról sem kell lemondaniuk. A vizsgálatok eredményei és a tünetek alapján a kezelőorvos beállítja a gyógykezelést, elmagyarázza, és – amennyiben szükséges – begyakoroltatja az inhalációs készülék helyes alkalmazását; a szülőket az asztmás tüneteket rögzítő napló vezetésére is kérheti. A napszakonként, az időjárás és a fizikai terhelés hatására változó tünetek feljegyzése fontos információkat tartalmaz, amely a későbbiekben segítséget nyújthat a gyógyszerek szedésének egyénre szabott beállításához. Az asztma elleni akcióterv összeállításával pedig megnyugtató segítséget kaphatunk a hétköznapokhoz. Ebben szerepel a tünetek rosszabbodására, egy esetleges asztmás rohamra utaló kezdeti jelek leírása, és az ilyen esetekre vonatkozó tennivalók, az ilyenkor szükséges gyógyszerek listája is.
4. Biztonságosak-e a szteroidok gyermekkorban?
„A legtöbb aggodalom valóban az inhalációs szteroidok alkalmazásával kapcsolatban merül fel a szülők részéről. A gyulladáscsökkentő hatású szteroidok a korszerű belégzési technikák segítségével közvetlenül a légutakba juttathatók be, jelentősen csökkentve így a szükséges gyógyszer mennyiségét és a mellékhatások kockázatát” – magyarázza dr. Farkas Márta. A szteroidok tehát a gyulladáscsökkentésben fontos szerepet kapnak, és az aggódó szülők valóban feleslegesen tartanak alkalmazásuk esetlegesen káros következményeitől.
5. Létezik-e egyéb, tartós megoldást jelentő gyógymód is az asztmára?
A hagyományos terápiák mellett, válogatott esetekben létezik egy – valójában az egyetlen – oki kezelési lehetőség is: az allergénspecifikus immunterápia. Az immunterápiás kezelés segítségével hatékonyan csökkenthető a légutak gyulladása, ezáltal pedig a szteroidtartalmú készítmények alkalmazása is. Ez az egyetlen olyan allergiaellenes terápia, amely képes megváltoztatni az allergiás asztma természetes lefolyását, mivel nem csak a tünetet kezeli, hanem az immunrendszer működését is befolyásolja. A már kialakult asztma kezelése mellett döntő szerepe van a megelőzésben is: egyéb allergiás betegségekben szenvedőknél, szénanátha esetén is képes meggátolni az egyik leggyakoribb szövődmény, az asztma kialakulását. A kezelés igénybevétele az elvégzett vizsgálatok és a szakorvos elbírálása alapján, minden esetben személyre szabottan történik.
forrás: www.allergiakozpont.hu
A cikkben hivatkozott linkek:
Olvasna még a témában?
A nyitólapról ajánljuk
Friss cikkeink
- Mit tehetünk az agyunk egészségéért?
- Már az anyaméhben eldől, ha balkezesek leszünk
- Parkinson-kór vagy Parkinson-szindróma?
- Tévhitek, amelyek a laktózintoleranciát övezik
- Életmentő beavatkozások méhen belül
- Hamis emlékeket alakít ki az elménk
- Gördülő sportok tavasszal
- Útmutató kismamáknak a genetikai vizsgálatokhoz
- Miért nevetnek a babák?
- Evészavarok megoldókulcsa: a család
- Örökölt mintázatok: nagyszüleink, szüleink sorsát éljük tovább?
- Ábel Anita: „Azért vagyunk, hogy áttörjük a falat”
Hírlevél
Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.
Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!