Szimpatika – Mit és mennyit igyon a gyerek?

Nem kell mindenkinek táplálkozási szakembernek lennie, de bizonyos ismereteknek birtokában kell lennünk ahhoz, hogy megfelelően irányíthassuk gyermekeink ízlését, étkezési szokásait.

Legyenek természetesek számukra a következők:

– Kerüljék a sok zsiradékkal készült, erősen sózott és fűszerezett ételeket, élelmiszereket, élelmi anyagokat

– Minden nap egyenek gyümölcsöt

– Ritkán és kevés édességet fogyasszanak

– Rendszeresen egyenek zöldségeket és főzelékféléket

Az egészséges táplálkozásra való nevelés keretein belül kiemelt figyelmet kell fordítani a napi optimális folyadékbevitelre. Meg kell tanítani gyermekeinknek, hogy mit és mennyit igyanak naponta.

A víz nélkülözhetetlen

Az életfolyamatok fenntartásának egyik nélkülözhetetlen eleme a víz. Testsúlyunk kétharmada víz, amelynek nagyobb mennyisége a sejteken belül, kisebb hányada a sejteket körülvevő szövetekben és a véráramban található.

A véráramban található folyadék alapvetően fontos a szervezet működése szempontjából, és állandó szinten kell lennie. A naponta felvett folyadék a vesék által kiválasztott vizelettel, a széklettel és a bőrön keresztül történő párolgással, izzadással távozik a szervezetből.

A szervezet folyadékegyensúlya akkor megfelelő, ha a folyadékfelvétel megegyezik a folyadékleadással. Amennyiben a szervezet vízleadása nagyobb, mint a vízfelvétele, akkor kiszáradás lép fel.

A folyadékegyensúly szervezeten belüli fenntartásának egyik legfontosabb ingere a szomjúság, mely arra indítja az embert, hogy igyon és pótolja a szükséges vízmennyiséget. A szomjúságérzetet az ételek sótartalma és az éghajlat is befolyásolja.

Naponta másfél-két liter folyadék!

Minél fiatalabb egy szervezet, annál nagyobb a napi folyadékszükséglete. Gyermekek esetében ez napi 1,5 – 2 litert jelent. A táplálékkal felvett víz mennyisége megközelítőleg 8 deci, a többi (1,2 – 1,5 liter) különböző folyadékok formájában juttatható be a szervezetbe.

Gyermekeknél gyakran előfordul, hogy kevesebbet isznak a szükségesnél, szomjúságérzetüket hajlamosak „elfojtani”, például játék vagy tévénézés közben.

Tanítsuk meg a gyerekeket arra, hogy az étkezések után mindig igyanak! Legyen a megterített asztalon innivaló is. Sose unszoljuk a gyermeket az ivásra, inkább apró „trükköket” találjunk ki, pl. neki tetsző vagy általa kiválasztott színes, különböző figurákat ábrázoló bögrét, poharat vásároljunk.

Gyermekeink esetében különösen fontos odafigyelni arra, hogy az ételekkel elfogyasztott vízmennyiséget milyen minőségű és milyen összetételű folyadékkal egészítjük ki a napi optimális 1,5- 2 liternyi mennyiségre.

Mire ne szoktassuk a gyerekeket?

Sötétre főzött, erősen cukrozott teára, magas cukortartalmú, gyümölcsöt nem, vagy alig tartalmazó szénsavas italokra, magas koffeintartalmú, édesített, szénsavas üdítőkre, különböző „energiaitalokra” – és nem megfelelő a szénsavval erősen dúsított ásványvíz sem!

A víz mellett a gyümölcslé a legjobb

A szomjúság oltására a legjobb és legalkalmasabb a jó minőségű ivóvíz. A palackozott italok közül megfelelőek az energiát nem adó, de egyéb értékes tápanyagokat (pl. ásványi anyagokat) tartalmazó szénsavmentes ásványvizek.

Az ivóvíz mellett a gyermekkori folyadékpótlásra a gyümölcslevek a legalkalmasabbak: amellett, hogy csökkentik a szomjúságérzetet, jelentős a vitamin- és az ásványianyag-tartalmuk, és nagy mennyiségben tartalmaznak C-vitamint, mely a szervezet ellenálló képességét fokozza. A zöldség- és gyümölcslevek többsége karotinban (az A-vitamin elővitaminja) gazdag, de jelentős mennyiségben tartalmaznak B-vitaminokat is.