Szimpatika – Kik azok a kulturális kreatívok?

De kik is ők?

Már megint egy párt?  Egy újabb mozgalom? Vagy mi a szösz?

Nos, akár hiszi, akár nem, óriási valószínűsége van annak, hogy Ön, aki most hajlandó elolvasni ezt az írást, Ön is az. Kulturális kreatív.

Csak nem tudja. Azt hiszi, egyedül van azzal, hogy elege van a fogyasztói társadalomból, a környezetpusztításból, a celebek világából, a pazarlásból, ember és ember közötti különbségtételből, a hatalom arroganciájából és a politikusokból, bármelyik oldalon álljanak is. Mert kulturális kreatív az az ember, aki szereti a természetet, és komolyan aggasztja az ezen a területen tapasztalható pusztítás. Tisztában van a bolygót érintő problémákkal. Kész volna magasabb adókat fizetni vagy több pénzt áldozni egy termékért, amennyiben tudná, hogy ezt az összeget a környezet megtisztítására és a globális felmelegedés megfékezésére fordítják. Nagyobb egyenlőséget szeretne kivívni a nőknek a munkában, és szívesen látna több női vezetőt az üzleti életben és a politikában. Aggasztja a nők és a gyermekek elleni erőszak terjedése a világban. Szeretné, ha nagyobb hangsúlyt fektetnének a gyermekek oktatására és jóllétére, a régi közösségek újraépítésére, és egy ökológiailag is fenntartható jövő megteremtésére. Kiábrándult mind a baloldali, mind a jobboldali politizálásból, és egy új utat keres, amely több, mint a fenti kettőből összeolvasztott massza.

Kulturális kreatív az, akinek elege van.

A kulturális kreatívok mozgalma Amerikából indult, ahol Paul H. Ray szociológus és Sherry Ruth Anderson pszichológus 13 éven keresztül dolgozott egy felmérésen. Több mint 100 000 amerikai állampolgárt kérdeztek meg azért, hogy kiderítsék, hogy az USA-ban addig meghatározó, republikánus és demokrata csoportok a társadalomban milyen arányban vannak jelen. A felmérés azt a megdöbbentő eredményt hozta, hogy a két szokásos csoport mellett van még egy rendkívül nagy csoport, amely magát különállónak, és az egyébként ismert kultúráktól függetlennek tartja. Az Egyesült Államok lakosságának több mint 25%-a, azaz több mint 50 millió ember tartozik ebbe, a szerzők által kulturális kreatívnak nevezett csoportba. Az amerikai felmérést követően Európában is történtek hasonló felmérések, amelyek szerint Európában hozzávetőlegesen 150 millió olyan ember él, aki tudatossága és életvitele alapján a kulturális kreatívok közé sorolható.

Jó, mondhatja erre Ön, de mit csinál egy kulturális kreatív?

Attól függ, hogy mihez ért. Ha közgazdász, akkor például kidolgozza a gazdaság működtetésének egy egészen új modelljét.

Például?

Az alapjövedelemről szóló teóriát, melynek bevezetéséért Svájcban hamarosan népszavazást tartanak, az Európai Unió országaiban pedig aláírásokat gyűjtenek.

Én aláírtam. Nekem tetszik.

Arról van szó, hogy ma már nem teljesülhet az a gazdasági alapvetés, mely megingathatatlannak látszott sokáig. Hogy ugyanis a megélhetés alapja a munka. Egyre több az ember, s egyre kevesebb a munka. Legfőképpen azért, mert a tőke célja az emberi munka visszaszorítása, a gépesítés. Mert az emberi munkaerő drága, a gépi munkaerő, a kezdeti befektetést leszámítva, olcsó. A munkanélküliség ennek a tendenciának egyenes és nem múló következménye. Kevés a munkahely, ezért nagy az érte folyó verseny. Így aztán azt, akinek van állása, a végletekig kizsigerelik, túlfoglalkoztatják. Az inaktívakat pedig eltartják. Valamennyire legalábbis. A gyerekeket a szülők, az öregeket az állam, a munkanélkülieket, betegeket, rokkantakat a szociális ellátórendszer. Erre a rendszerre borzalmas mennyiségű költség rakódik, miközben igazságtalanul működik.

Az alapjövedelmet kitalálók azt mondják, szüntessünk meg minden ellátást. Ne legyen nyugdíj, gyes, gyed, segély, járulék, járadék. Kapjon minden állampolgár annyi alapjövedelmet, amiből tisztesen megél.

Hallom is a felhördülést. Ugyan miből? Talán a gazdag Svájc megteheti, de a szegény Magyarország? Nos, én nem vagyok közgazdász. De vannak közgazdászok, akik szerint a dolog lehetséges. Különböző gazdasági szabályozók megváltoztatásával.

Ugyan! Hallom a következő ellenvetést. Ha mindenki alanyi jogon kap jövedelmet, ki fog dolgozni? A kutatások és a társadalomtudósok is hangoztatják, hogy ettől nem kellene tartani. A kutatások szerint az emberek 60%-a válaszolta az ezt firtató kérdésre, hogy ő az alapjövedelme ellenére is tovább dolgozna, mert elégedett a munkájával. 30% válaszolta azt, hogy ő ugyan dolgozna tovább, de mással foglalkozna, mint jelenleg, mert nem elégedett a mostani munkájával. Mindössze 10% volt az, aki inkább tanulna, vagy a családjával törődne jobban. Az alapjövedelem, ha megvalósulna, felszabadítana a kizsákmányolás alól, és szabaddá tenne a valódi önbeteljesítést biztosító munka számára. Mondják a kulturális kreatív közgazdászok.

Én elhiszem. Mert szeretek dolgozni. És elhiszem, hogy azoknak az embereknek, akik nem, mert utálják a munkájukat és csak a pénz miatt végzik, ha jelentős mennyiségű egzisztenciális szorongástól mentesülnének, változna a munkához való hozzáállásuk is.

Persze lehet, hogy ez nem így van. Kérdések merülnek fel bennem is. De az ötlet akkor is szimpatikus. Megszüntetné a kizsákmányolást és a munkáltatókat arra ösztönözné, hogy tisztességesen megfizessék a munkánkat. Nem kellene napi 12 órát dolgoznunk, s maradna időnk arra, hogy gondolkodjunk, mert nem lennénk örökké hullafáradtak.

Az új világkép, a természetről és társadalomról való másmilyen gondolkodás lassan szivárog tovább. Nem hirdetik, nem vesznek reklámidőt a televíziókban, nem nyomtatják pólóra, nem árulják a gyorséttermekben. Mégis terjed. Különös módon találkoztam vele: miután egy alternatív technika segítségével sikerült kigyógyulnom egy gyógyíthatatlannak vélt betegségből, a technikát oktató, s számomra rendkívül hiteles, amúgy informatikai végzettségű terapeuta hívta rá föl a figyelmemet.

Nem könnyű megérteni, hogy mi ez, hogyan megy, miként szerveződik. Éppen, mert nem központosított, nincs szóvivője, elnöke, irodaháza, igazgatótanácsa, és nem valakinek a tulajdona. De van jövője, abban biztos vagyok.

Ha felkeltettük érdeklődését, a https://www.kulturaliskreativok.cc/ oldalon minden ezzel kapcsolatos információt, filmet, interjút megtalál.