A hosszú utazás veszélyei
Blaskó György professzorral, a Trombózisközpont szakmai vezetőjével és véralvadási specialistájával beszélgettünk arról, hogy miért olyan fontos a kivizsgálás, és mi a teendő, ha veszélyeztetettek vagyunk.
Mikor jelentkezhet trombózis az utazás során?
Trombózis leginkább azoknál fordul elő, akik 2000 km-nél hosszabb légi útra vagy autóbuszútra vállalkoznak, és az utazás során nem fogyasztanak elég folyadékot, nem mozognak, nem tornáztatják a lábaikat. Előidézheti a trombózist továbbá az is, ha az utazó rendelkezik valamilyen, korábban meg nem nyilvánuló trombózishajlammal (amit trombofíliának hívunk, és ami számos, az alvadás megakadályozásában, a vér folyékonyságának fenntartásában szerepet játszó természetes tényező veleszületett hibája vagy csökkent szintézise lehet). Erre akkor kezdtek felfigyelni, amikor hosszú utak után egyesek hirtelen összeestek tüdőembólia miatt. De ugyanígy van a meccsek alatti hirtelen halálesetekkel is: az áldozatok olyan egyének voltak, akiket erre vonatkozóan nem vizsgáltak ki kellően, és sajnos csak látszólag voltak egészségesek.
Mi történik, ha nem foglalkozunk a trombózishajlammal vagy nem vesszük azt észre?
Ha bekövetkezik a mélyvénás trombózis, az nem mindig derül ki a helyszínen: az orvosok esetleg csak napok múlva, műszeres vizsgálatokkal veszik észre. A tüdőembólia azonban más: hirtelen jelentkezik, azonnali mellkasi fájdalom, vérköpés, összeesés, eszméletvesztés, a keringés összeomlása hívja fel rá a figyelmet. Ha a tüdőembóliát nem kezelik azonnal, akkor sajnos halálos kimenetelű lehet. A mélyvénás trombózis épp azért veszélyes, mert ha nem kezelik azonnal, akkor nagy valószínűséggel előbb-utóbb leszakad egy vérrög (embolus), és a tüdőbe eljutva embóliát okoz. Ha ez nem következik be – ami csak a szerencsén múlik –, akkor a beteg végtag keringése egyre romlik, és napok múlva már katasztrofális lesz az állapota. Ekkorra azonban már remélhetőleg kórházban van az illető.
Sokszor hallhatjuk, hogy a trombózis kialakulásának veszélye akár meg is duplázódik akkor, ha hosszabb útra indulunk – ez azonban szerencsére nem egészen van így...
Csak azoknál duplázódik meg a trombózis esélye, akiknek rizikófaktorai vannak, pl. trombofíliás, túlsúlyos, nem mozog rendszeresen, daganatos vagy egyéb betegségben szenved. Ezért fontos a fapados gépeken is a lábtorna!
Ha a beteg tudatában van annak, hogy rendelkezik a trombózis rizikófaktoraival (daganat, bélgyulladás, genetikai hajlam), akkor felszállás előtt egy ampulla alacsony molekulatömegű heparint adjon be magának a hasfal bőrébe, és tegye meg ugyanezt a visszaút előtt is! Ezzel kivédhető a tromboembóliás esemény. Ha valaki nincs kivizsgálva, akkor is érdemes sok folyadékot fogyasztania a gépen, óránként 5-8 percre felállnia az ülésből, és útközben gyakran tornáztatnia a lábait, hogy még véletlenül se következzen be nagyobb baj.
forrás: Trombózisközpont
A cikkben hivatkozott linkek:
Olvasna még a témában?
A nyitólapról ajánljuk
Friss cikkeink
- 4 tünet, amely halláskárosodást jelezhet
- Gyomként irtjuk, pedig igazi csodaszer ez a növény
- Tiltott gyümölcsök a tavaszi allergiaszezonban
- Így szabadulhatunk meg a haragtól
- A mini stroke 5 korai figyelmeztető jele
- A kutyák segítségével többet tudhatunk meg az öregedésről és az elmeműködésről
- Mit tehetünk az agyunk egészségéért?
- Már az anyaméhben eldől, ha balkezesek leszünk
- Parkinson-kór vagy Parkinson-szindróma?
- Tévhitek, amelyek a laktózintoleranciát övezik
- Életmentő beavatkozások méhen belül
- Hamis emlékeket alakít ki az elménk
Hírlevél
Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.
Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!