Amit a terhesség alatti ultrahangvizsgálatokról tudni érdemes

Szerző: Szimpatika
Mi a különbség a babamozi és a genetikai ultrahang között? Egyáltalán, mire jó a négydimenziós ultrahang? Mit lehet a segítségével kideríteni, és hogyan értelmezhetőek a leletek? Alábbi összeállításunk az ultrahangvizsgálatokkal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókra hívja fel a figyelmet – érdemes beleolvasni!

A terhesgondozás négy ultrahangos alapvizsgálatot ír elő a kismamáknak, melyek mind a baba egészséges fejlődését hivatottak igazolni. A négydimenziós ultrahang során – ellentétben a babamozival, ahol a gyönyörködésé a főszerep – a különböző fejlődési rendellenességek jeleit keresik a szakemberek.

Mikor, illetve mit vizsgálnak a szűrések alkalmával?

Az első ultrahangvizsgálat a 11. és a 14. terhességi hét környékén válik esedékessé. Segítségével meghatározzák a baba pontos testméreteit, de a Down-szindróma előszűrése is ilyenkor történik.

Nem sokkal ezután, nagyjából a 18. és a 20. hét között kerül sor a genetikai ultrahangvizsgálatra, ahol ismételten ellenőrzik, hogy továbbra is megfelelően fejlődnek-e a baba végtagjai és főbb szervei, illetve záródik-e a gerince. A magzatvíz mennyiségét szintén megfigyelik: rendellenességre utalhat, ha több vagy kevesebb a szükségesnél; valamint (újból) megállapítják a szülés várható időpontját, és – különösen, ha korábban történt már vetélés – megbizonyosodnak a belső méhszáj zártságáról.

A harmadik ultrahangvizsgálat a magzatvíz mennyiségére és a méhlepény állapotára koncentrál. Léteznek bizonyos rizikófaktorok – ilyen például az anyánál a magas vérnyomás, a cukorbetegség vagy a dohányzás –, amelyek a méhlepény idő előtti elöregedéséhez vezethetnek. A placenta elmeszesedése súlyos probléma, mely veszélyeztetheti a baba oxigén- és tápanyagellátását, ezért, amennyiben aggasztó eredményt mutatna az ultrahang, áramlásvizsgálatot végeznek el, hogy meggyőződhessenek arról, megfelelő-e a lepényi keringés. A baba pozícióját is megállapítják, bár ennek igazából még nincs jelentősége, mert ekkor még bármikor változhat.

Az utolsó ellenőrzés a várandósság 36. hete környékén várható: itt pontosítják a szülés feltételezhető időpontját, valamint ismételten meghatározzák a baba méreteit. Ha szükséges, áramlásvizsgálatot is végeznek, és ha volt már császármetszése a kismamának, a korábbi műtéti heget is alaposan megvizsgálják.

Megnyugtatásul: nem ritka a téves riasztás

  • Az egyes készülékekre jellemző más-más képfelbontási tulajdonságok és a vizsgálatot végző szakemberek különböző mérési technikái sajnos sok – az esetek többségében utóbb feleslegesnek minősülő – aggodalmat okoznak a leendő szülőknek.
  • A 11. és 14. hét környékén végzett tarkóredőmérés egy tipikus példája ennek: a Down-kockázat becslésére használt érték elvben jól mérhető, ennek ellenére a gyakorlatban igen változatos eredmények születhetnek. Definíció szerint 2-3 mm feletti tarkóredő-vastagságnál beszélünk fokozott Down-kockázatról, azonban sok orvos már 2,5 mm körüli eredménynél genetikai vizsgálatra küldi a páciensét. Továbbá nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a normál értékeknél vastagabb tarkóredővel is rengeteg egészséges kisbaba jön a világra, ahogyan sajnos az is tény, hogy ideális méretű tarkóredő mellett sem lehet maximális biztonsággal kizárni a betegség jelenlétét.
  • Az orrcsont láthatóságával hasonló a helyzet, sőt ha lehet, még kevésbé számíthatunk biztos eredményekre. Egyrészt ez nehezebben azonosítható, több múlik az adott készülék sajátosságain, másrészt az orrcsont láthatósága önmagában nem elegendő a megnyugváshoz.
  • A vesetágulat jelei szintén gyakran okoznak riadalmat, holott a probléma legtöbbször spontán megszűnik a születést követően (általában a 18-20. terhességi héten veszik észre; kisfiúknál gyakoribb).
  • A második harmadban gyakran felfedezhető agyi ciszták túlnyomó része is magától felszívódik, további lépések kizárólag akkor szükségesek, ha a kontrollvizsgálaton is láthatóak maradnak. Ez utóbbi esetben vérvizsgálat segítségével kell tisztázni, mi állhat a ciszták kialakulásának hátterében.
  • Az sem feltétlenül jelez bajt, ha a belek rajzolata kiemelkedik a felvétel más részeihez képest – pusztán azt is jelentheti, hogy valamilyen oknál fogva teltek voltak a vizsgálat időpontjában; probléma akkor van, ha ez állandósul.

Leletmagyarázó

A számított terhességi kor, a szülés becsült időpontja és a baba aktuális méretei egyaránt szerepelnek a kapott leleteken. Íme egy kis segítség a kiolvasásukhoz:

Terhességi kor

AVERAGE US GA: a méretek alapján számított terhességi kor
GA (LMP): az utolsó menstruáció alapján számított terhességi kor

A szülés várható időpontja

EDD (AVERAGE US GA): a szülés várható időpontja a méretek alapján
EDD BY LMP: a szülés várható időpontja az utolsó menstruáció alapján
LMP: az utolsó menstruáció időpontja

A baba adatai

EFW HADLOCK: becsült súly
CRL (Crown-Rump Length): ülőmagasság
BPD (Biparietal Diameter): fejátmérő (keresztirányban a homlokcsonttól)
HC (Head Circumference): fejkörfogat
TAD és APD (Transverse Abdominal Diameter és Anteroposterior Diameter): a mellkas átmérője
AC (Abdominal Circumference): haskörfogat
HUM (Humerus Length): a felkarcsont hossza
RAD: az alkarcsont hossza
FL (Femur Length): a combcsont hossza
TIB: a sípcsont hossza
NT (nuchal translucency): a tarkóredő vastagsága
NB (nasal bone): az orrcsont
OFD vagy FOD (Occipito Frontalis Diameter): a homlokcsont és a tarkó közötti távolság

A méhlepény érettsége, öregedése

0: sima magzati felszín – homogén szerkezet
1: enyhén hullámos felszín – mészszemcsék, közel a magzati felszínhez
2: szabdalt felszín – mészlerakódások, melyek az anyai felszín felé tolódnak
3: érett lepény – fészkes mészlerakódások

Mindenki kedvence: a babamozi

Háromdimenziós ultrahang már a 90-es évek közepe óta létezik. Ez a technológia térhatású, de statikus képet ad – napjainkban azonban már lehetőségünk van a baba mozgásait is megfigyelni, ezáltal lehetőségünk nyílik bepillantani a méhen belüli élet eddig rejtett pillanataiba. Értelemszerűen nem mindegy, mikor megyünk „mozizni”: érdemes kivárni azt az időszakot, amikor már határozott mozgásokat végez a baba, látszanak az arcvonásai, grimaszol, ásít, stb. A vizsgálat alkalmával fotók és filmfelvétel is készülnek emlékbe, érdemes tehát türelmesnek lenni!

*Néhány szó a készülék működési elvéről: a háromdimenziós ultrahang egyszerre több síkot tapogat le, majd rak össze egy képpé. A négydimenziós ultrahangvizsgálatokon tulajdonképpen ezeket a felvételeket láthatjuk gyors egymásutánban.


További információt itt talál: https://www.babasmamas.hu/babat_varok/

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra.
A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Olvasna még a témában?

A nyitólapról ajánljuk

Friss cikkeink

Hírlevél

Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.

Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.

A hírlevélküldő szolgáltatás nem támogatja a freemail.hu-s és citromail.hu-s címeket, ilyen címek megadása esetén hibák léphetnek fel!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!