Szimpatika – A stressz befolyásolja a teherbe esést

Ezerarcú fenyegetés

„A stressznek számtalan szövődménye ismert, megfigyelések igazolják, hogy több betegség kialakulásában komoly szerepet játszhat. A psziché és az ideg-, az endokrin- és az immunrendszer kölcsönhatásait már az 1900-as évek elején felfedezték” – magyarázza dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa. Franz Alexander, a pszichoszomatikus orvoslás egyik megalapítója már ekkor hét olyan kórképet sorolt fel, melyek kialakulásában a stressz is lényeges szerepet tölt be. A gyomorfekély, az idült vastagbélgyulladás, a magas vérnyomás, a neurodermatitisz, az asztma, az ízületi gyulladás és a pajzsmirigytúltengés mellett azonban ma már a betegségek lényegesen szélesebb köréről tudjuk, hogy pszichoszomatikus tényezők is szerepet játszanak a kialakulásukban. A stressz tehát az egész szervezetre hatással van, így a megterhelő életmód a hormonrendszert vagy akár az immunrendszert sem kíméli. Egy, az American Journal of Human Biology c. folyóiratban közölt vizsgálatból az is kiderül, hogy a stressz a szervezetben akár olyan gyulladást is okozhat, amely negatívan befolyásolja a petefészek működését, csökkentve ezzel a fogantatás esélyét.

Terhesség és progeszteron

Kathryn Clancy, a kutatást vezető antropológus professzor ezt úgy magyarázza, hogy a szervezet elsősorban az önfenntartásra törekszik, a fajfenntartás, a reprodukció csak ezt követően lép előtérbe. A kutatók fordított arányosságot fedeztek fel a CRP és a progeszteron szintje közt: a CRP emelkedésével a résztvevők szervezetében kimutatott hormon mértéke csökkenést mutatott. Az eredmény tehát alátámasztotta azt a széles körben ismert tényt, amely szerint az elhúzódó stressz és az extrém igénybevétel (háború, testi-lelki leromlás, nagyfokú fizikai terhelés) kapcsolatban áll a petefészek csökkent működésével. A méhnyálkahártya a progeszteron hatására válik képessé arra, hogy a megtermékenyült és osztódásokon is átesett petesejt beágyazódhasson. A várandósság korai szakaszában – egyéb tényezők mellett – a méhösszehúzódásokat gátló hatásánál fogva ez a hormon is biztosítja a terhesség megmaradását. A hormonszint csökkenésének tehát egyértelmű következménye a fogantatás elmaradása, illetve a terhesség nem megfelelő lezajlása.

A stressz és a CRP

A CRP egy, az akut gyulladásos folyamatokban megjelenő fehérje, amelynek szintje a szervezetben jól és könnyen mérhető: a folyamat kezdetekor hamar megemelkedik, a gyulladás múltával gyorsan lecsökken, így alkalmas lehet a beindult folyamatok aktivitásának jelzésére. Stressz, gyulladásos reakció, immunológiai aktivitás vagy fertőzés kapcsán több mint száz, a CRP-hez hasonló aktivitási marker ismert, a CRP mérésének kiválasztását annak egyszerűsége és jól kezelhetősége indokolja. Emelkedése alapján az immunrendszer működésére, illetve a szervezetet érő pszichoszociális stressz mértékére is következtetni lehet.

Érdekesség, hogy a CRP értékét a finomított liszt- és cukortartalmú élelmiszerek túlzásba vitt fogyasztása is megemelheti. Egyetemi kutatások szerint a teljes kiőrlésű élelmiszereket fogyasztóknál jóval alacsonyabb volt krónikus gyulladást jelző markerek, így a CRP aránya is.

www.immunkozpont.hu