Szimpatika – A génjeinkbe kódolt táplálkozás

A nutrigenetika és a nutrigenomika a táplálékok építőkövei és a génjeink közötti kapcsolatokat vizsgálja. Kutatja, hogy az egyes tápanyagok hogyan hatnak a gének kifejeződésére, működésére. Hosszú távon ezek az ismeretek azt eredményezhetik, hogy a táplálkozás- és az élelmiszertudomány segítségével célzottan, akár személyre szabottan megelőzhetünk vagy gyógyíthatunk egyes betegségeket.

A génkutatás jelentősége

A gének a sejtjeidben található DNS (örökítőanyag) rövid szakaszai, melyek a szervezet működését és növekedését befolyásoló fehérjék szabályozásához és előállításához szükséges információkat tartalmazzák. A géneket az utódok szüleiktől öröklik a szaporodási folyamat során. Köztudott, hogy a fejlett világ vezető halálokai, pl. a szív-, érrendszeri betegségek vagy a daganatok erősen köthetők az életmódunkhoz, táplálkozásunkhoz. A nutrigenomika fejlődésével és a gének azonosításával kideríthető, hogy egy adott tápanyag hozzájárul-e későbbi betegségek kialakulásához, így ennek segítségével már korán és célzottan megalapozható a prevenció.

Fontos különbségek

A nutrigenomika és a nutrigenetika ugyan hasonló területet kutat, mégis eltér egy kicsit egymástól a két tudományág. Lássuk, miben:
● A nutrigenomika azt kutatja, hogy az egyes tápanyagoknak milyen hatása van a DNS-re, azaz az örökítőanyagra, a sejtek fehérjéire és az anyagcserében lezajló biokémiai folyamatokra. 
● A nutrigenetika pedig azt vizsgálja, hogy génállományunknak milyen szerepe van a táplálkozás és a betegségek közötti kölcsönhatásban. Ez a gyakorlatban azért fontos, mert az egyéni különbségek olyat mértékben befolyásolják az egyes tápanyagok hatását a szervezetre, hogy egyazon étrend az egyik személynél képes komoly betegségeket, akár daganatokat is kialakítani, míg egy másiknál semmilyen károsító hatása nincsen. A daganatok mellett sok nagyon gyakori betegség alapszik a gének által meghatározott különbségeken.

A gének meghatározzák, hogy a zsíros ételek megemelik-e a koleszterinszintedet, a konyhasóban gazdag élelmiszerek növelik-e a vérnyomásodat, vagy hogy a túlzott cukorfogyasztás anyagcserezavarokat, cukorbetegséget fog-e kiváltani a szervezetedben. A korszerű táplálkozási ajánlások úgy íródnak, hogy betartásukkal elkerülhesd a táplálkozásfüggő betegségeket, függetlenül attól, hogy genetikailag hajlamos vagy-e rájuk vagy sem. A tudományág fejlődésének következtében azonban eljuthatunk oda, hogy pl. egy csepp vérből vagy nyálból megtudhatjuk, hogy személyre szabottan milyen tápanyagokat célszerű elkerülnünk vagy éppen fogyasztanunk ahhoz, hogy ne alakuljanak ki azok a betegségek, melyeknek hajlamát magunkban hordozzuk.

Természetesen a betegségeket kódoló gének kifejeződésére nem csak a táplálkozás hat erőteljesen, hanem egyéb környezeti tényezők is, pl. a dohányzás vagy a mozgásszegény életmód. Összességében a tőled függő tényezők – a táplálkozást is beleértve – közel 50%-ban meghatározzák, hogy kialakul-e szervezetedben valamilyen genetikailag kódolt betegség. Egyes esetekben az is feltételezhető, hogy ez az arány közel 100%, tehát tévhit az, hogy sok olyan betegség létezik, aminek a megelőzéséért nem lehet tenni. Ez azonban túlmutat a nutrigenomikán: ezeket a jelenségeket az epigenetika vizsgálja.

Az epigenetika

Az epigenetika olyan öröklődési formákat vizsgál, amelyek nem járnak együtt a DNS mutációjával, hanem környezeti tényezőkön alapulnak, és gyakran csak a szülőket érintik, ám azok utódaiban kerülnek csak kifejeződésre. Ilyen változást előidéző tényező lehet a stressz, az alvásmegvonás, a nem megfelelő táplálkozás, a dohányzás, a különböző fertőzések és a környezeti méreganyagok. Az epigenetika alappéldája az a tény, hogy a drogfüggő szülők utódainál még a harmadik generációban is megfigyelhető a nagyobb hajlam a függőségre, tehát létrejön valamilyen, nem véletlenszerű genetikai változás.

Az egyéni különbségek olyan mértékben befolyásolják az egyes tápanyagok hatását a szervezetre, hogy egyazon étrend az egyik személynél képes komoly betegségeket kialakítani, míg egy másiknál semmilyen károsító hatást nem vált ki.

Sajnos a gének és a táplálkozás kölcsönhatásainak vizsgálata igen nehéz folyamat, hiszen vannak olyan betegségek, amelyek kialakulásában több ezer gén játszik szerepet, valamint gyakran nem közvetlenül egy táplálék-összetevő jelent veszélyt, hanem annak egy bomlásterméke, mely pl. a bélbaktériumok tevékenysége által keletkezik. A kutatások viszont azt sugallják, hogy ha még nem is tökéletesen, de irányíthatjuk ezeket a folyamatokat a már régóta ismert, egészségvédő hatású tápanyagokkal és az újonnan felfedezett, aktív növényi összetevőkkel, azaz fitokemikáliákkal. Bizonyított tény, hogy mindenki számára jótékony hatású – genetikai szinten is – a megfelelő összetételű zsírfogyasztás, a szelén és egyéb antioxidáns hatású anyagok bevitele stb.

Mit hozhat a jövő?

A genetikai és az életmód- és táplálkozásbeli kölcsönhatások alapos megismerésével a jótékony és káros tápanyagok – egyénre szabottan – elkülöníthetők lesznek. Természetesen továbbra is szerepet fog játszani a gének kifejeződésében a többi környezeti és életmódbeli tényező, de az epigenetika is folyamatos fejlődést mutat. Az új eredmények várhatóan az innovatív élelmiszerek gyártásának is kedvezni fognak, melyekkel megelőzhetők, gyógyíthatók lesznek bizonyos betegségek, és amelyek esetleg lassítani tudják majd az öregedési folyamatokat vagy jobban elősegíthetik a fogyást stb.

Amíg ezek az áttörések váratnak magukra, mindenképpen törekedj a tudományos bizonyítékokon alapuló táplálkozási ajánlások betartására, hiszen régóta ismertek egészségvédő tápanyagok és étrendek – az új eredmények már csak a hatásmechanizmusok feltárásában és megértésében segítenek!

forrás: Vági Zsolt dietetikus, táplálkozástudományi szakértő, Nemzetközi Táplálkozáskutató Intézet