Célzott rákterápiás kutatások Magyarországon

2013. 05. 09.
Szerző: Szimpatika
A célzott rákterápiás kutatások világszerte több vonalon haladnak előre. Magyarország olyan klinikus kutató orvossal büszkélkedhet, aki, miután több éven át dolgozott egy New York-i kutatócsoportban, hazatérése után itthon saját kutatást is végez a nyálmirigydaganatok területén. Dr. Dohán Orsolya, a Rózsakert Medical Center endokrinológusa, az eredetileg a pajzsmirigydaganatok kezelésében főszerepet játszó, NIS nevű fehérje egyéb daganattípusoknál való alkalmazási lehetőségeit kutatja.

Dr. Dohán Orsolya, a Rózsakert Medical Center endokrinológus szakorvosa jelenleg is kapcsolatban van azzal a New York-i kutatócsoporttal, amely 1996-ban felfedezte a pajzsmirigydaganatok radiojód-kezelését lehetővé tevő NIS- (nátrium-jodid-szimporter) fehérjét.

Később ez a kutatócsoport kezdeményezte elsőként ennek a fehérjének az alkalmazását nem pajzsmirigy daganatokban is: a kezdeményezés azon az eredményen alapult, hogy az NIS egyéb szervekbe is sikeresen bejuttatható. Mivel a sejtmembránban elhelyezkedő NIS-fehérje képes a keringésből a sejtekbe pumpálni a radioaktív jódizotópokat, tovább terjedhet azoknak a daganattípusoknak a köre, amelyeknél lehetővé válhat a terápiás sugárzó izotópok célzott és lokális alkalmazása. Ennek a módszernek a legnagyobb előnye, hogy a sugárterhelés és a másodlagos daganatok kialakulási esélyének minimalizálásával lehet hatékonyan kezelni a daganatokat, ráadásul a korszerű képalkotó rendszerek (SPECT-CT és PET-CT) segítségével a rosszindulatú elváltozások pontosabban feltérképezhetővé válnak.


Nemzetközi szinten két fontos előrelépés is történt az utóbbi pár hónapban. A New York-i Sloan-Kettering rákcentrumban olyan áttétes pajzsmirigydaganatok kezelésében tettek áttörő felfedezést, amelyek ellenállnak a hagyományos, nagy dózisú radiojód-kezelésnek, mivel az NIS termelődésének csökkenése vagy a sejtmembránban fennálló hiánya miatt nem képesek felvenni a sugárzó jódot. Egy új, selumetinib nevű gyógyszerrel – mely a dagant burjánzását fenntartó jelátviteli útvonalat gátolja – azonban két legyet ütöttek egy csapásra: míg a gyógyszer maga is specifikusan blokkolja a rákos sejtek szaporodását, eközben fokozza a rákos sejtekben az NIS termelődését, így a radiojód felvételét is. A daganat növekedését akadályozó célzott gyógyszerek már eddig is ismertek voltak, ám ez az első olyan gyógyszer, ami a terápiát a daganat teljes kiirtásának értelmében is lehetővé teszi – ezért számít ez igazán szenzációs eredménynek az onkológia világában.

További fejlemény, hogy a rochesteri Mayo Klinikán a John C. Morris által vezetett kutatócsoport befejezte a prosztatarák NIS által közvetített radiojód-terápiájának preklinikai állatkísérleteit, és megkezdték a Humán I. fázisú kísérleteket (melyekben önkéntesek bevonásával kutatják a gyógyszer emberek esetében mérhető hatékonyságát és biztonságosságát). Ennek során ún. adenovírus-vektorral juttatják be az NIS-molekulát kódoló gént a prosztatába olyan prosztatakarcinómás betegekben, akiknél külső besugárzás után a daganat visszatért.

Dr. Dohán Orsolya elmondta: „Nagy öröm számunkra az, hogy lehetőségünk van a nemzetközi élvonalbeli kutatásokra, és bízunk a sikeres folytatásban. Jelenleg a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság kutatási támogatásának köszönhetően vizsgáljuk az NIS expresszióját nyálmirigydaganatokban. Ennek folytatásához egy OTKA pályázatot szeretnénk elnyerni, amelyet követően a SOTE kisállat képalkotó központjával közösen megkezdhetnénk a saját preklinikai vizsgálatokat az NIS lehetséges alkalmazásainak vizsgálatára. Amennyiben a kezelés hatékonynak bizonyul, sikeresnek nevezhetjük majd a kutatást. Ezt követően léphetünk majd feljebb azon a hosszú lépcsősoron, ami a mindennapi klinikai alkalmazáshoz vezet.”

A preklinikai állatkísérletek utáni Humán I. fázis itthoni beindítási lehetőségeiről dr. Dohán Orsolya óvatosan nyilatkozik: „Még a megfelelő anyagi és tudásbeli háttérrel ellátott Mayo Klinikán is 10 év telt el a kutatás e két fázisa között, és már ez is igen gyors haladásnak számít a gyógyszerkísérletek területén. A megfelelő szaktudás és eszközök itthon is rendelkezésre állnak, de a kutatásra fordítható források szűkösek, ezért csak lassabban tudunk haladni.”

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra.
A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Olvasna még a témában?

A nyitólapról ajánljuk

Friss cikkeink

Hírlevél

Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.

Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.

A hírlevélküldő szolgáltatás nem támogatja a freemail.hu-s és citromail.hu-s címeket, ilyen címek megadása esetén hibák léphetnek fel!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!