Szimpatika – A túlzott zenehallgatás depressziót okozhat?

A kutatás során 106, 7 és 17 év közötti résztvevőt vizsgáltak két hónapon keresztül. A megfigyelés időszakában hétvégenként rendszeresen felhívták a fiatalokat telefonon (5 héten keresztül, mintegy 60 alkalommal), és megkérdezték tőlük, éppen mivel múlatják az időt: interneteznek, számítógépen játszanak, olvasnak, zenét hallgatnak vagy tévéznek? Továbbá rákérdeztek arra is, milyen a kedélyállapotuk.

A kutatók által így kapott eredmény szerint azok a fiatalok, akik a legtöbb időt töltik zenehallgatással, 8,3-szer valószínűbb, hogy depressziósak, összehasonlítva a legkevesebb zenét hallgató társaikkal. Ezzel szemben a legtöbb időt olvasással töltő fiatalok körében tizedére csökken a depresszió kockázata, összehasonlítva a legkevesebbet olvasó társaikkal. A média többi fajtája nem mutatott szignifikáns összefüggést a depresszióval.

A legtöbb zenét hallgató tinik naponta akár 4-5 órán keresztül is hallgatják a zenét. Az azonban nem világos, hogy azért kezdenek-e el sok zenét hallgatni, mert depressziósak, vagy azért lesznek depressziósak, mert sok zenét hallgatnak. Habár az említett összes média közül csak a zene mutatott szignifikáns összefüggést a depresszióval, ez nem jelenti azt, hogy a zene okozta volna a depressziót, mert elképzelhető, hogy sok tinédzsernek éppen a zene segít leküzdeni ezt a problémát. Az eredmények már csak azért sem olyan meglepőek, mert a depresszió egyik tünete a visszahúzódás, befelé fordulás. A korábbi generációkban a depressziós tinédzserek bezárkóztak a szobájukba, és magnókon hallgatták a zenét. Manapság az Ipodok és MP3 lejátszók lehetővé teszik, hogy akár mások jelenlétében is izolálhassák magukat.

Ezzel épp ellentétben azonban az is nyilvánvalóvá vált a kutatás során, hogy egy könyv olvasásának egészen más mellékhatásai vannak. Minél több időt tölt valaki olvasással, annál kisebb a depresszió kockázata. Számos tanulmány kimutatta már, hogy az olvasásnak mentális védelmező funkciója van. Ugyanakkor a depresszió tünete lehet, ha valakinek nincs türelme leülni és olvasni, és úgy érzi, olvasás közben nem is tud odafigyelni a szövegre. Depresszió esetén ugyanis az agy sem működik megfelelőképpen.

Egy gyermek mentális egészségét számos tényező befolyásolja. A depresszió rizikófaktorai között az erőszak, a megfélemlítés, a családban korábban előforduló mentális problémák és a tanulási rendellenességek mind meghatározóak. Nyilvánvalóan nem lehet megoldás eltiltani a gyermeket a zenehallgatástól, és ettől azt várni, hogy megszűnnek az érzelmi problémái, a depressziót is beleértve. Bárcsak ilyen egyszerű volna a helyzet!

Ugyanakkor közismert, hogy ha valaki szomorú, de mosolyt erőltet az arcára, észre fogja venni, hogy szinte pillanatokon belül jobb kedve lesz. Habár depressziósan lehet, hogy nehezünkre esik nyugodtan ücsörögni egy kényelmes karosszékben és olvasni, figyelmünket a történetre és a szerepelők cselekedeteire, gondolataira összpontosítani, és beleélni magunkat az eseményekbe, ha mégis rá tudjuk venni magunkat az olvasásra, az – ha nem is egy-két pillanat múlva, mint a mosolygás esetében – de nagyon hamar jótékony hatással lesz a lelkünkre. Vagyis ha át akarjuk segíteni gyermekünket a kamaszkori válságokon, adjunk a kezébe sok-sok jó könyvet, abból baj nem lehet!

Mund Katalin szociológus, Booker.hu