A laktózintolerancia diagnosztikája és kezelése

2013. 04. 26.
Szerző: Szimpatika
A laktózintolerancia vagy tejcukor-érzékenység egy olyan állapot, amikor a szervezet képtelen a táplálékkal bevitt tejcukor (laktóz) megemésztésére, és ez kellemetlen emésztőrendszeri tünetekhez vezet. A tejcukor-érzékenység oka a tejcukrot lebontó enzim (laktáz) hiánya vagy elégtelen működése.

Miért fontos a laktázenzim, mit érdemes tudni róla?

A tejcukor egy úgynevezett összetett cukor, mely nem képes közvetlenül felszívódni az emésztés során. Ahhoz, hogy a szervezet képes legyen a laktózmolekulát hasznosítani, egyszerű cukrokra kell azt széthasítania. Ezt a folyamatot végzi a vékonybélben termelődő laktázenzim. A laktázenzim termelődése az anyatejes táplálási periódust követően, az életkor előrehaladtával a genetikai háttértől függően egyes egyénekben (tejcukorérzékenyek) jelentős mértékben csökken, míg másoknál (laktázperzisztensek) fennmarad.

Melyek a laktózintolerancia tünetei?

A laktózintolerancia több kellemetlen tünettel jár együtt. A belekben megemésztetlenül tovább haladó tejcukor vizet vonz magához, mely híg széklethez, akár robbanásszerű hasmenéshez vezethet. A tejcukrot a vastagbélben élő baktériumok bontják le végül savas vegyületekre és gázokra; 1dl tej elfogyasztásából bakteriális bontás esetén akár 2-3 liter gáz is fejlődhet. A keletkező gázok és savas bomlástermékek felfúvódást, hangos bélkorgást, bélgörcsöket, hasi fájdalmat, émelygést, hányingert, fejfájást, székeléskor égető érzést, ritkán bőrtüneteket is okozhatnak. A tünetek a tejcukrot tartalmazó étel fogyasztása után 1/2-2 óra elteltével jelentkeznek, és 1-2 nap után maradandó következmény nélkül megszűnnek, amennyiben az eltelt időszakban nem fogyasztottunk ismét tejcukortartalmú ételt.

Milyen gyakori a laktózintolerancia?

A laktózintolerancia nem ritka jelenség: tulajdonképpen az embernél ez az ősi, eredeti állapot. A laktázenzim felnőttkori termelődésének fennmaradását egy kedvező hatású génváltozat (mutáció) megjelenése okozta, amely a pásztornépek körében terjedt el: ez a génváltozat a tej emészthetősége által biztosította számukra a jó minőségű fehérje-, kalcium- és vitaminpótlást. Az ázsiai kultúrában a rizs alapú étrend mellett a szója fogyasztása fedezi ezt a szükségletet, így náluk a tej emésztésének képessége felnőttkorra megszűnik: a felnőtt ázsiai népesség több mint 90%-a laktózintoleráns. A magyar népesség nagyobb hányada képes a tej emésztésére, azaz laktózperzisztens. Egy nagy hazai felmérés szerint a magyar népességnek 14%-a tejcukorérzékeny.

Milyen típusai ismertek a tejcukor-érzékenységnek?

1. A tejcukor-érzékenység leggyakoribb oka genetikai, ez esetben elsődleges vagy primer laktózintoleranciáról beszélünk. A primer laktózintolerancia lehet veleszületett vagy felnőttkori.

A veleszületett laktázhiány egy rendkívül ritka állapot: ilyenkor az újszülött mindkét szülőjétől hibás laktázgént örököl, és az anyatej emésztésére sem képes a laktázenzim teljes hiánya miatt. A jelenség Finnországban a leggyakoribb, ám ott is csak minden 60 000 újszülöttből egyet érint. Ezt az állapotot a gyerekorvosnak a tünetek alapján nagyon korán fel kell ismernie.

Sokkal gyakoribb az ún. felnőttkori laktózintolerancia. Ebben az esetben a csecsemőkort követően a laktázenzim szintje az életkor előrehaladtával fokozatosan csökken. Az anyatejes táplálás alatt a tejcukor hatékony emésztése biztosítva van, de felnőttkorra az enzim eltűnik a szervezetből. A csökkenés üteme egyénenként eltérő: általában 2 éves kor után kezdődik, és 6 éves kor előtt nem okoz tüneteket.

2. A fentiekkel szemben a másodlagos tejcukor-érzékenység egy szerzett és visszafordítható állapot. Ilyenkor az egyén genetikailag képes ugyan a tejcukor emésztésére, de az enzim termelődését környezeti faktorok (pl. bakteriális bélfertőzés, kemoterápia, Crohn-betegség, lisztérzékenység, paraziták) zavarják. Ebben az esetben a kiváltó ok kezelésével a laktóz emésztésének képessége is helyreáll.

Miben segíthet a laktózintoleranciát vizsgáló genetikai teszt?

A genetikai teszt az elsődleges laktózintoleranciának a felnőttkori típusát azonosítja. Az európai népesség körében a laktázgén szabályozó régiójában elhelyezkedő LCT-13910 C/T génpolimorfizmus játszik szerepet a laktóz működésének szabályozásában. Azok az egyének, akik ezen a polimorf helyen T/T vagy C/T allélokkal rendelkeznek, felnőttkorban is képesek a tejcukor emésztésére, míg a C/C allélokkal rendelkezők tejcukorérzékenyek lesznek. A teszt során meghatározzuk, hogy az egyén milyen allélokkal rendelkezik az LCT-13910 C/T polimorf helyen.

Hogyan kell értelmezni a genetikai eredményt?

A vizsgálat a laktázgén szabályozó régiójában elhelyezkedő LCT-13910 C/T polimorf helyen található allélokat vizsgálja. Mindenki két alléllal rendelkezik a vizsgált helyen, melyek közül egyiket anyai, másikat apai oldalról örökölte.

Ha valakinél jelen van minimum egy T allél (T/T és C/T genotípusúak), az azt jelenti, hogy nála a laktázgén felnőttkorban is „bekapcsolva” marad, így az enzim folyamatos termelődése biztosítja a kiegyensúlyozott táplálkozás keretében bevitt tejcukormennyiség problémamentes emésztését.

Ha az egyén mindkét szülőjétől C allélt örökölt (C/C genotípusú), az azt jelenti, hogy nála a laktázenzim génje az anyatejes táplálási periódust követően „kikapcsol”, a laktázenzim szintje csökkenésnek indul 2 éves kor körül. A csökkenés üteme egyénenként változó: a tünetek akkor jelentkeznek, ha az enzimszint a táplálékkal bevitt tejcukor emésztéséhez szükséges mennyiség alá csökken.

Miért érdemes a genetikai tesztet elvégeztetni?

A laktózintolerancia kimutatása több módszerrel is lehetséges, melyek közül jelenleg legelterjedtebb a H2 kilégzéses vizsgálat. Az újonnan elérhetővé váló genetikai tesztnek ezzel a vizsgálati módszerrel szemben több előnye is van.

A H2 kilégzéses teszt

A H2 kilégzéses teszt során a vizsgált személy nagy mennyiségű tejcukrot fogyaszt el, majd bizonyos időközönként vizsgálják az általa kilélegzett levegő H2-tartalmát. Laktózérzékenyeknél a kilélegzett levegő H2-tartalma laktóz fogyasztása után jelentősen megugrik. A jelenség oka, hogy a vastagbélbe emésztetlenül eljutott tejcukrot az ott élő baktériumok H2-gáz termelése mellett bontják. A keletkező H2 egy része felszívódik a véráramba, majd a tüdőn keresztül távozik. A H2 kilégzéses teszt ezt a hidrogént detektálja. A teszt hátránya, hogy a kimutatáshoz jelentős laktózmennyiség fogyasztása szükséges, mely a tejcukorérzékenyek számára megterhelő, és kellemetlen tüneteket okoz. További probléma, hogy a teszt antibiotikumos kezelés után könnyen álnegatív eredményt ad a fennálló laktózintolerancia ellenére, mert az antibiotikumok a vastagbél baktériumait is károsíthatják, így elmarad a diagnózis alapját adó H2-termelődés.

A genetikai teszt mellett szóló érvek:

A teszt kellemetlenség nélkül elvégezhető. A diagnózishoz nincs szükség laktóz fogyasztására, mely tejcukorérzékenyek esetében kellemetlenségeket okoz a vizsgált személynek. A teszt elvégzéséhez mindössze egy szájnyálkahártyából vett minta (törlet) szükséges. A mintavétel csak pár percet igényel és teljesen fájdalommentes.

A genetikai vizsgálat megbízható eredményt ad, melyet nem befolyásol az esetleg fennálló gyógyszeres kezelés.

A teszt korán, még a tünetek megjelenése előtt elvégezhető. Ennek előnye az, hogy így a jellegzetes tünetek megjelenése nem váratlan, és a diagnózis könnyebben felállítható, ha a genetikai eredmény alapján tudjuk, hogy a személynél az enzimszint csökkenése várható. Ennek ellenére, ha laktózintoleranciára utaló tüneteink jelentkeznek, ne alkalmazzunk öndiagnózist. Mindig keressünk fel gasztroenterológus szakorvost, aki a genetikai eredmény fényében segít eldönteni, hogy tényleg a laktózintolerancia, és nem pedig más betegség okozta a tünetek megjelenését. Szakorvosi konzultáció nélkül ne folytassunk hosszú ideig laktózmentes diétát!

Mit okozhat a korán kialakuló és fel nem ismert laktózintolerancia?

Ha a laktázszint csökkenése gyors ütemű, és már kisgyermekkorban eléri a kritikus szintet, a gyermeknél az elégtelen felszívódás visszamaradást okozhat a fejlődésben, és hiánybetegségeket, viselkedészavarokat, a fertőző betegségekkel szembeni fokozott fogékonyságot okozhat.

Kinek érdemes a vizsgálatot elvégeztetnie?

A vizsgálatot mindenképpen érdemes elvégeztetni, ha tej vagy tejtermék fogyasztását követően emésztőrendszeri panaszok jelentkeznek.

Mivel a laktózintolerancia genetikailag meghatározott, érdemes elvégeztetni azoknál, akiknek családjában van tejcukorérzékeny személy.

Ha a laktózintoleranciára jellemző emésztőrendszeri panaszaink vannak annak ellenére, hogy nem fogyasztunk tejterméket. Az arra érzékeny személyeknél a panaszokat okozhatja a feldolgozott élelmiszerekben gyakran előforduló, úgynevezett rejtett laktóz is.

Mit tegyen az, akinél a genetikai eredmény laktózintoleranciát mutat ki?

Amennyiben a vizsgált személynek tünetei vannak, és az eredménye genetikailag meghatározott laktózintoleranciára utal, keresse fel a lelettel kezelőorvosát, aki alátámasztja a tejcukor-érzékenység diagnózisát. Tejcukor-érzékenység esetén az elfogyasztott tejcukor mennyiségét diétával kell kontrollálni. A tejcukor teljes megvonása gyakran nem szükséges, a tejcukorérzékeny személyek nagy hányada tolerál valamennyi laktózt, így pl. alacsony tejcukortartalmú tejtermékeket probléma nélkül fogyaszthat. Keressen fel dietetikust, aki személyre szabott táplálkozási ajánlásokkal tud segíteni egy tejcukorban szegény, vagy attól mentes étrend kialakításában, mely biztosítja az összes szükséges tápanyagot a tejcukor miatti korlátozások mellett is. Orvosi javaslatra lehetőség van a laktázenzim külsődleges pótlására is: ebben az esetben az enzimpótló készítményt a tejcukortartalmú élelmiszer fogyasztásával egy időben bevéve a tünetek megjelenése elkerülhető.

Amennyiben kisgyermeknél történt a vizsgálat, és eredménye genetikailag meghatározott laktózintoleranciára utal, de a gyermek tüneteket még nem mutat, ne alkalmazzon nála diétát. A laktázenzim csökkenésének üteme egyénenként eltérő, a tünetek 6 éves kor előtt ritkán jelentkeznek, de az is előfordulhat, hogy a gyermek tizenéves koráig probléma nélkül fogyaszthat értékes tápanyagokat tartalmazó tejtermékeket. Ha a laktózintoleranciára utaló tüneteket észlel a gyermeken, a lelettel együtt keresse fel orvosukat, aki a genetikai eredmény és a tünetek összevetésével állapítja meg a tejcukor-érzékenység diagnózisát, és megfelelő kezelést (enzimpótlást vagy diétát) javasol.


Forrás: https://gendiagnosztika.hu

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra.
A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Olvasna még a témában?

A nyitólapról ajánljuk

Friss cikkeink

Hírlevél

Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.

Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.

A hírlevélküldő szolgáltatás nem támogatja a freemail.hu-s és citromail.hu-s címeket, ilyen címek megadása esetén hibák léphetnek fel!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!