Egészséges édességek
Igaz-e az a kisgyerekeknek gyakran elmondott intelem, hogy az édességek ártalmasak az egészségre? Ebben a formában természetesen nem. A legtöbb ételféleség nem ártalmas, ha mértékletesen, a megfelelő formában fogyasztjuk, és ez az édességekre is áll. Az az utóbbi években előkerülő gyakori tévhit pedig, hogy a cukor káros és kerülni kell, kifejezetten ostobaság. Az emberi szervezetnek szüksége van a cukorra. A mértéktelen cukor-, sütemény-, csokoládé- és cukorfogyasztás valóban ártalmas, azzal azonban semmi probléma nincs, ha valaki két-három naponta megeszik egy szelet tortát, néhány sor csokoládét, netán elnyalogat egy fagylaltot. Létezik arra valamiféle előírás, hogy egy nap mennyi cukrot ajánlatos a szervezetünkbe juttatni? Ez nyilván sok tényezőtől függ: attól, hány kilót nyomunk, milyen tevékenységet végzünk általában, de még az is befolyásolhatja, hogy éppen -10 fokos tél van vagy 40 fokos nyári kánikula. Nagy általánosságban az az ideális, ha a napi energiabevitel 8-10 százalékát fedezzük cukorból. Mondanom sem kell, hogy átlagosan jóval többet fogyasztunk ennél. Kézzelfogható mennyiségre lefordítva ez mennyi cukrot jelent? Erről megoszlanak a vélemények: egyesek szerint 5-10 gramm, mások szerint napi 25-30 gramm az a határ, amit tartani kell. Ha az utóbbit nézzük, ez nagyjából annyi cukor, amennyi egy átlagos félliteres szénsavas üdítőben van. Miért fogyasztunk mégis lényegesen többet ennél? Ennek összetett okai vannak. A legegyszerűbb ezek közül, hogy egy tábla csokoládé vagy egy szelet finom sütemény elfogyasztása boldogsághormonokat szabadít fel az agyban, tehát egyszerűen jobb lesz tőle a közérzetünk. Vagyis nem üres szófordulat az, hogy valaki „édességbe fojtja a bánatát”: tényleg naposabbnak látjuk a világot az édességektől. Éppen ebben rejlik azonban a dolog csapdája is, hiszen nehéz mértéket tartani. Kiváltható-e valamivel a cukor? Mint mondtam, nem arról van szó, hogy nem szabad cukrot fogyasztani. Amennyiben valaki megiszik naponta egy üdítőt, elfogyaszt reggel egy szelet csokit, de emellett sportol, mozog és normálisan – tehát nem rendszertelenül, károsan – táplálkozik, csak ettől biztosan nem fog elhízni, és az sem igaz, hogy bármi egyéb baja lesz tőle. Vagyis a cukrot nem kell feltétlenül mással kiváltani, ha ésszel táplálkozunk. Az ugyanakkor tény, hogy a változatosság ezen a téren is gyönyörködtet, és ráadásul még egészséges is. A gyümölcscukor például lassabban bomlik le az ipari cukornál, így nem okoz falánksági rohamokat. A mesterséges édesítőtabletták pedig valóban nem hizlalnak, de sokban akadnak közülük az egészségre nem igazán jótékony adalékanyagok, arról a mindenki által jól ismert mellékízről nem is beszélve. Ez azonban elsősorban a régebbiekre jellemző, az újabb édesítők olykor már-már kísértetiesen cukorízűek. Mi a helyzet a barna cukorral vagy a mézzel? A méz egészséges, sok ásványi anyagot, vitamint tartalmaz, jótékony hatással van a szervezetre. A probléma ebben a vonatkozásban mindössze annyi vele, hogy a mézes tea egy szemmel sem hizlal kevésbé, mint a kristálycukorral ízesített. A barna cukor pedig egyszerűen csak más finomítási eljárással készül, mint a fehér, de a kalóriaértéket tekintve nem térnek el jelentősen egymástól. Nézzük akkor az egyes édességeket! Igaz-e, hogy a csokoládé kis mennyiségben fogyasztva egészséges? Ha étcsokoládéról beszélünk, mindenképpen. Egyáltalán, az ízüket leszámítva mi a fő különbség az ét- és a tejcsoki között? Az étcsokoládé olyan csokoládé, amely alapvetően cukorból, illetve kakaóból áll, a tejcsokoládéban ezek mellett még tej is van. Ezek mellett persze még számos összetevővel ízesíthetik őket, a lényeg azonban a kakaóban keresendő. Minél magasabb egy csokoládé kakaótartalma, annál kesernyésebb az íze, és annál feketébb a színe. Az átlagos étcsokoládékban nagyjából 50 százalék körül van a kakaó aránya. Mi a helyzet a fehér csokoládéval? Az, hogy nagyon finom, de a szó eredeti értelmében véve sajnos nem számít csokoládénak, ugyanis nincs benne kakaó. Vagyis pont a lényeg hiányzik belőle. A tejadalékoknak köszönhetően viszont ugyanolyan magas a koleszterintartalma, mint a tejcsokoládénak. És miért olyan egészséges az étcsokoládé? Elsődlegesen azért, mert rengeteg antioxidánst tartalmaz. Ennek köszönhetően beállítja a vércukorszintet, csökkenti a vérnyomást. Kutatások bizonyítják, hogy aki rendszeresen fogyaszt étcsokoládét, annál alacsonyabb a szívinfarktus és az agyvérzés kockázata. Emellett felszabadítja az agyban a már említett boldogsághormonokat, tehát javítja a közérzetet, és élénkítő hatással is bír. Ezért is kerül a mai napig minden katonai túlélőcsomagba étcsokoládé: ha minden kötél szakad, ideális arra, hogy fedezze a szervezet bizonyos igényeit. De ismétlem, ez csak és kizárólag az étcsokoládéra áll! Lehetőleg igyekezzünk ebből is minél magasabb kakaótartalmút vásárolni, és természetesen ne tömjük magunkba mértéktelenül azzal a felkiáltással, hogy jót tesz. Ha mindennap befalunk belőle két táblával, óhatatlanul el fogunk hízni, a kalóriatartalmuk ugyanis ezeknek is igen magas. Egy napra bőven elég egy-két sornyi. Nemzetközi összehasonlításban egyébként a magyarok nem esznek olyan sok csokoládét, mint például a nyugat-európaiak. Miért árt a fogaknak a csokoládé? Mert miközben a baktériumok lebontják a cukrot, egyben savak is képződnek a szájban, amelyek károsítják a fogzománcot, a fogfelszínt. Az étcsokoládé esetében némileg mérsékeltebb ez a káros hatás, mert az antioxidánsok ellensúlyozzák, de itt is fennáll. Vagyis bármilyen édességet fogyasztunk, akár csokoládét, akár süteményt, ajánlatos utána alaposan fogat mosni. Mi a véleménye a savanyúcukrokról, a különböző töltött és töltetlen keménycukorkákról? Ezek sima kalóriabombák, amik lehetnek finomak, de semmiféle hasznos anyagot nem tartalmaznak a szervezet számára, a fogakat pedig egyértelműen károsítják. Azt tanácsolom, inkább kerüljük őket. Néha persze beleférhet egy-egy darab, de ha választani kell, inkább a csokoládéra szavaznék. És persze ha már cukorkát eszünk, semmiképpen se rágjuk szét, ez ugyanis cseppet sem jó a fogainknak.
Ha valaki mégis úgy gondolja, hogy a jövőben tartózkodni kíván a csokitól, süteménytől, milyen édességeket fogyaszthat? Például a divatos müzliszeleteket. Ezekben a gabonaszármazékok mellett méz, egyéb magvak, szárított gyümölcsök is találhatók. Direkt úgy gyártják őket, hogy a csokoládéhoz hasonlóan fogyaszthassuk, vagyis még az illúzió is megvan, de lényegesen kevésbé hizlalnak, mint egy ugyanakkora szelet csoki. A magvak, gyümölcsök egészséges hatását pedig aligha kell külön magyarázni. Hol helyezkedik el az édességek sorában a rágógumi? Ha cukormentes rágógumikról beszélünk – márpedig manapság már szerencsére elsődlegesen ezek vannak divatban –, ezek mindenképpen ajánlottak étkezés után, hiszen pont a már említett savképződést gátolják. Vagyis a fogszuvasodás megelőzésében valóban fontos szerepük lehet, arról nem is beszélve, hogy frissítik a leheletet, ami ugyebár a társasági érintkezés szempontjából fontos. Cukortartalmú rágót azonban lehetőleg ne együnk. |
Forrás: https://www.mypin.hu/ Dr. Draveczki-Ury Ádám
A cikkben hivatkozott linkek:
Olvasna még a témában?
A nyitólapról ajánljuk
Friss cikkeink
- A kutyák segítségével többet tudhatunk meg az öregedésről és az elmeműködésről
- Mit tehetünk az agyunk egészségéért?
- Már az anyaméhben eldől, ha balkezesek leszünk
- Parkinson-kór vagy Parkinson-szindróma?
- Tévhitek, amelyek a laktózintoleranciát övezik
- Életmentő beavatkozások méhen belül
- Hamis emlékeket alakít ki az elménk
- Gördülő sportok tavasszal
- Útmutató kismamáknak a genetikai vizsgálatokhoz
- Miért nevetnek a babák?
- Evészavarok megoldókulcsa: a család
- Örökölt mintázatok: nagyszüleink, szüleink sorsát éljük tovább?
Hírlevél
Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.
Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!