Szimpatika – A gyerekkori fejfájás okait kutatják

A Semmelweis Egyetem I. Gyermekgyógyászati Klinika – MTA Gyermekgyógyászati és Nefrológiai Kutatócsoportjából Cseh Áron és munkatársai e betegség gyermekkori kialakulásának hátteréről közöltek cikket.

Gyulladás állhat a fejfájás hátterében

Felmerült már korábban is a vonatkozó szakirodalomban, hogy a migrén létrejöttében szerepet játszhat az idegrendszerben fertőzés híján is aktiválódó immunrendszer (ez az úgynevezett neurogén gyulladás, angol nevéből rövidítve NI). Ennek során az erekre hatást gyakorló neuropeptidek, majd ezek következtében további gyulladási fehérjék szabadulnak fel és lokális gyulladásos immunválaszt generálnak. Az immunsejtek közé tartozó, ún. CD4-es és CD8-as limfociták e folyamatok végrehajtásában fontos szereplők, míg az ún. regulátor T-limfociták szabályozó és leállító, vagyis gyógyászati szempontból kulcsfontosságú szerepet töltenek be a reakciókban. A gazdag szakirodalom ellenére eddig nem volt arról semmilyen adat, hogy a regulátor T-sejtek mennyisége hogyan változik az NI során migrénesekben, illetve ezzel összhangban a CD4-es és CD8-as sejtek hogyan viselkednek. Egyetemünk kutatói erre a kérdésre keresték a választ.

Migrénkutatás gyerekeken

A vizsgálatot 100 migrénes fiú- és lánygyermekkel kezdték. Ezt a csoportot 33 további gyermekkel egészítették ki, akiknek diagnosztizált migrénbetegsége van, de éppen rohamok közti időszakban voltak. Kontrollként pedig 24 további gyermek járult hozzá az eredményekhez. Minden érintett páciens 5 és 18 éves kor között volt. A résztvevők mindegyikétől vért vettek, majd a mintákban található limfocitákat kiválasztották és immunológiai festéssel azonosították, végül a kapott eredményeket szigorú statisztikai analízisnek vetették alá.

Ennek során azt találták, hogy a regulátor T-sejtek száma lényegében megegyezett a különféle migrénnel diagnosztizált gyermekekben rohamokkal teli (ictalis) és rohamok közötti (interictalis) időszakokban egyaránt. A regulátor T-sejtek célpontjaiként számon tartott CD4-es sejtek száma a vizsgált csoportokban szintén hasonló volt. A CD8-as sejtek száma a rohamok alatt ugyan csökkent, de ez vélhetően átmeneti jelenség, mivel a rohamok közötti időszakban lévő gyermekeknél nem volt megfigyelhető.

Fókuszban a regulátor T-sejtek

A kutatócsoport tagjai ezzel kimutatták, hogy a regulátor T-sejtek száma gyermekekben a migrénes roham jelzőértékként, biomarkerként valószínűleg nem alkalmas. Másrészt az eredmények azt is sugallják, hogy a migrénes rohamok a pácienseket nem teszik fogékonyabbá a teljes szervezetet érintő, úgynevezett szisztémás gyulladásos betegségekre, melyek hátterében szintén ott állnak az NI-ben érintett limfociták. A vizsgálat eredményeként további limfocita alcsoportok számbeli változásait is meghatározták. A tanulmány ezzel az első a világon, amely a regulátor T-sejtek szerepére, illetve azok egyéb limfocita alcsoportokhoz való viszonyára összpontosított.

ForrásDr. Gyurkó M. Dávid NilNocere.hu