Szimpatika – A vérszegénység oka és vizsgálata

A terhes és szoptató anyákban gyakrabban fejlődik ki vashiány, mivel a babának a fejlődéshez nagy mennyiségű vasra van szüksége. A vashiány alacsony születési súlyhoz és koraszüléshez vezethet. A terhesség előtt álló és a terhes nők ezért rutinszerűen vaspótlásban részesülnek ezen szövődmények megelőzésére. A vashiányos anyák által szoptatott babákban is jellemzően vashiányos vérszegénység alakul ki.


A vérvizsgálatok eredményei normális vagy alacsony hemoglobinszintet, csökkent vaskoncentrációt, alacsony ferritinszintet és kóros vörösvértest-paramétereket mutathatnak. A teljes vaskötő kapacitás (TVK) és a transzferrin emelkedett. A ferritin-vizsgálatot tartják a legspecifikusabbnak a vashiányos vérszegénység felismerésére, feltéve, hogy fertőzés vagy gyulladás nincs jelen a szerezetben.

A B12-vitamin hiánya kevésbé gyakori, mint a vashiány, és általában nem is a B12-vitamin étrendi hiánya okozza. A leggyakoribb ok a vészes vérszegénységnek nevezett betegség, amelyben a szervezet nem termeli azt az intrinszik faktornak nevezett fehérjét, amely a B12-vitamin táplálékból való felszívódásához szükséges. A B12-vitamin hiánya idegkárosodást is okozhat, amely gyakran a kézben és lábban kezdődő zsibbadtságérzésben és bizsergésben nyilvánul meg. A hemoglobin ezekben az esetekben alacsony, de a vörösvértestek kórosan nagyok (macrocytosis).

A folsav hiánya a B12-vitamin-hiányhoz hasonló mintájú eltéréseket okoz a hemoglobin és a vörösvértest paramétereiben. A folsav sokféle táplálékban megtalálható, főleg a zöld, leveles zöldégekben. (Az Egyesült Államokban a legtöbb gabonatermékhez folsavat adagolnak, így napjainkban ott ritka a folsavhiány.) Terhesség alatt a folsavszükséglet fokozott, így ilyenkor normál táplálkozás mellett is folsavhiány jöhet létre. Ez különösen veszélyes, mivel a folsavhiány a magzat agyának és gerincvelőjének fejlődési zavarához vezethet, ezért a terhes nőknek általában folsavpótlásra van szükségük.

forráshttps://www.labtestsonline.hu