Szimpatika – Világjárvány lett a depresszió: mi a helyzet Magyarországon?

A nemzeti egészségfejlesztés kérdései egyre nagyobb figyelmet követelnek napjainkban – a problémákkal közösen kell megküzdeni. Ebben kívánt segítséget nyújtani a Magyar Újságírók Szövetségének (MÚOSZ) egészségügyi tagozata által megrendezett csütörtöki rendezvény, amely az egyik legfontosabb népegészségügyi kérdéssel, a depresszió témájával foglalkozott.

Mivel az idei népegészségügyi programban a kormányzat a prevencióra helyezte a hangsúlyt, a rendezvény is ezt a célt támogatta. Az eseményen Bitter István professzor, a Magyar Pszichiátriai Társaság tiszteletbeli elnöke és Purebl György alelnök tartottak előadást – közölték a szervezők csütörtökön az MTI-vel.


A rendezvény előadói felhívták a figyelmet arra, hogy fontos a depresszió tüneteinek felismerése és annak megtanítása, mikor forduljon a beteg vagy hozzátartozója segítségért. Beszélni kell a betegségről és csökkenteni a megbélyegzettség érzését, emellett pedig fontos az ellátórendszer erősítése és az együttműködés növelése a betegek és a hozzátartozók, a civilek és az ellátórendszer között.

Magyarországon havi szinten kétszázezer ember szenved depressziós tünetektől, de közülük alig 50 százalék áll orvosi, gyógyszeres kezelés alatt. A depresszió bárkit érinthet, bár sokan nem szívesen vesznek erről tudomást. Vannak, akik eltitkolják a betegséget a környezetük elől, mert úgy érzik, ha beismerik állapotukat, hátrányos megkülönböztetésnek teszik ki magukat. Emiatt a depressziót sok esetben nem ismerik fel, tüneteit mással magyarázzák.

A betegség legsúlyosabb következménye az öngyilkosság, amely Magyarországon közismerten magas számban fordul elő. Az öngyilkosságok 80 százalékának hátterében depresszió áll. 2010-ben százezer emberből mintegy huszonöt lett öngyilkos Magyarországon, de az öngyilkossági kísérletek száma jóval magasabb: megközelítőleg 15-20 kísérlet jut egy halállal végződő esetre.

A depresszió elterjedéséhez a legújabb kutatások szerint nagy mértékben hozzájárul a mai világ rohanó tempója, a folyamatos stressz, ami felborítja az egyén saját viselkedésbeli és biológiai ritmusát, illetve a negatív életesemények. A rendszeres, napi életritmus kizökkenésének komoly szerepe van a depresszió kialakulásában, így annak helyreállítása a betegségből való felépüléshez is szükséges.

A rendezvény szervezői közölték, hogy 2013-tól magyar munkacsoport vezeti az EU egyik öngyilkosság- és depressziómegelőző projektjét.

Forrás: MTI