Szimpatika – Sokat elárul lábujjunk körme

Ez érthető, ha figyelembe vesszük, hogy a nyálban és a vizeletben levő nikotin (illetve egyik lebomlási terméke, a kotinin) csak az elmúlt néhány nap nikotinfogyasztását tükrözi, a lábujjak körmei viszont nagyon lassan nőnek, ezért alkalmasak a dohányfüst szervezetre gyakorolt hatásának hosszú távon történő mérésére, megbízhatóbb becslést adva, mint ha a testnedveket használnánk erre a célra.

Az említett vizsgálatban azt találták, hogy azoknál a férfiaknál, akiknél magas volt a lábkörmök nikotinszintje, 3,57-szer nagyobb volt a tüdőrák kockázata, mint azoknál, akiknél alacsony volt ez a szint. Az eredmény független volt attól, hogy a személyek mennyit dohányoztak, olyannyira, hogy a legmagasabb nikotinszintű személyek több mint 10 százaléka soha életében nem dohányzott.

A lábkörömteszt sokkal megbízhatóbb, mint a dohányzási szokások kérdőíves felmérése, ugyanis, mint azt dr. Wael Al-Delaimy, a kutatás vezetője és munkatársai elmondták, az ilyen felmérések során a személyek egy része kissé megszépíti a valóságot, azaz kevesebb cigaretta elszívásáról számol be a ténylegesnél, mások pedig esetleg nem is dohányoznak sokat, de mélyen leszívják a füstöt, és így több karcinogén anyag jut a szervezetükbe, mint azt az elszívott cigaretták száma alapján gondolni lehetne.

A vizsgálat során összesen 33 737, 40 és 75 év közötti férfit mértek fel, akik egy 1987-es nagy tanulmány során lábkörömmintát adtak. Közülük 12 év során 210 személyben alakult ki tüdőrák – az ő lábkörmeik nikotintartalmát vetették össze 630 olyan dohányoséval, akik nem lettek tüdőrákosak. Miután a dohányzás hatását kiszűrték, az derült ki, hogy azokban, akik a lábköröm nikotintartalmának tekintetében a felső 20 százalékba tartoztak, 3,57-szer valószínűbb volt a tüdőrák kialakulása, mint az alsó 20 százalékba tartozókban.

Ismert, hogy a nikotin maga nem karcinogén hatású, azonban a vizsgálat arra a feltevésre épült, hogy a dohányzással a tüdőbe jutó karcinogének mennyisége erősen összefügg a bejutott nikotinéval. Ebben az esetben tehát a nikotint a karcinogének biomarkereként használták.

Az American Journal of Epidemiology március 2-án megjelent közleményben arra a következtetésre jutottak a kutatók, hogy a dohányzási szokások felmérésével készült vizsgálatok alábecsülik a dohányzás káros hatásait.