A házi kedvencek szerepe az immunerősítésben
Terápiás állatok
Szakértők szerint mindegy, hogy valóban képzett terápiás állatról vagy egy barátságos házi kedvencről van-e szó, az állatok közelsége mindenképp jó hatással van azokra az emberekre, akik valamilyen lelki traumán mentek keresztül. A legismertebb módszerek talán a lovas- és a delfinterápia, de bármilyen állatról legyen is szó, az elv ugyanaz: az állatok játékos módon ébresztenek bizalmat a lelkileg, szellemileg vagy testileg sérült emberekben. A delfinek például nagyon sokat segítenek a magukba forduló, autista gyerekeken. Sokan a terápia során kezdenek el újra beszélni.
A lovasterápia (hippoterápia) főként azoknak az embereknek nyújt segítséget, akik agyvérzésen vagy más agyi sérülésen estek át, sclerosis multiplexben szenvednek vagy szellemileg sérültek, fogyatékkal élők. A lovasterápia fejleszti a koordinációs készségeket, az egyensúlyérzéket és az önbizalmat. Segíthet a hiperaktív és az olvasási zavarral küzdő gyerekeknek is.
Kutyák, macskák és társaik
Sokan anyagilag nem engedhetik meg maguknak a delfin- vagy lovasterápiát, de ahogy már említettük, a testi és lelki betegségek gyógyításában bármilyen szelíd állat a segítségünkre lehet. Pszichológusok és viselkedéskutatók szerint ennek az az oka, hogy az állatok olyannak fogadnak el minket, amilyenek vagyunk. Ember és állat között szavak nélküli kommunikáció zajlik és különleges kötelék alakul ki.
A háziállatot tartó, szívinfarktuson átesett páciensek az infarktust követő egy évet sokkal nagyobb eséllyel élik túl, mint azok, akinek nincs házi kedvencük. Teljesen mindegy, hogy milyen állatot tart az illető – kutyát, macskát, madarat, hörcsögöt, halat, vagy bármilyen más háziállatot.
Nem utolsó sorban meg kell említenünk a vakvezető kutyákat, akik a látássérültek társai a mindennapokban; a keresőkutyákat, akik a katasztrófák túlélői után kutatnak, és mentik meg saját életüket kockáztatva bajbajutott emberek ezreinek életét világszerte; és mindazokat az állatokat, akik társaink és barátaink a mindennapokban.
(Forrás: www.wissen.de)
A cikkben hivatkozott linkek:
Olvasna még a témában?
A nyitólapról ajánljuk
Friss cikkeink
- Mit tehetünk az agyunk egészségéért?
- Már az anyaméhben eldől, ha balkezesek leszünk
- Parkinson-kór vagy Parkinson-szindróma?
- Tévhitek, amelyek a laktózintoleranciát övezik
- Életmentő beavatkozások méhen belül
- Hamis emlékeket alakít ki az elménk
- Gördülő sportok tavasszal
- Útmutató kismamáknak a genetikai vizsgálatokhoz
- Miért nevetnek a babák?
- Evészavarok megoldókulcsa: a család
- Örökölt mintázatok: nagyszüleink, szüleink sorsát éljük tovább?
- Ábel Anita: „Azért vagyunk, hogy áttörjük a falat”
Hírlevél
Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.
Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!