Szimpatika – Súlyos következményekkel járhatnak mindennapos rossz szokásaink

Utoljára 1994-ben változtatták azt az amerikai kézikönyvet, amely a mentális zavarok diagnosztikai és statisztikai adatait tartalmazza, most pedig újabb módosítás következhet. Kurimay Tamás pszichiáter, a fővárosi Szent János Kórház osztályvezető főorvosa a Kossuth Rádió 180 perc című adásában elmondta, az Amerikai Pszichiátriai Társaság referenciakönyve a mentális betegségeket a kezelés és a kutatás szempontjából nagyon fontos módon kategóriákba rendezve tartalmazza. A szakemberek ennek alapján határozzák meg ezen betegségek osztályozását. Olyan kiadványról van szó, amely a pszichiátereknek, illetve a társszakmák művelőinek készült segédkönyvként, de nagyon széles rétegeket érint.


Kurimay Tamás hangsúlyozta a diagnosztikus rendszer átalakítása 1999-től folyik, és hivatalosan 2013 májusában véglegesítik, bár az Amerikai Pszichiátriai Társaság csúcsbizottsága már idén december 1-jén jóváhagyta az új verziót. A változtatás jelentősége, hogy a szakembereket orientálja a betegségek meghatározásában. A Szent János Kórház pszichiátere az újonnan betegségnek minősített viselkedések közül példaként az úgynevezett rohamevést, a kényszeres felhalmozást és a bőrcsipkedést emelte ki. Ezek az elmúlt tíz év tudományos bizonyítékai alapján betegségként meghatározott magatartások elsősorban a kényszeres viselkedéses függőséges spektrumba tartoznak – tette hozzá a szakember. 



A rohamevés az eddigi kézikönyvben csak mint lehetséges betegség szerepel. Ennek egyik tulajdonsága, hogy a páciensre hirtelen falási inger jön rá, amelynek nem tud ellenállni. A kényszeres felhalmozás jellemzője, hogy a beteg bizonyos tárgyakat kényszeresen gyűjt, az áruktól függetlenül, így az adott személy túlkölti magát. Ez egyfajta kényszeres vásárlás, bár utóbbi jelenség nem számít külön kategóriának. A fölösleges felhalmozás az egyént és családokat is tönkre tudja tenni – tette hozzá a szakember. Az elsősorban serdülő és fiatal felnőtt korban jellemző túlzott bőrcsipkedés, illetve karcolás pedig azt jelenti, hogy adott személy ellenállhatatlan vágyat érez teste „kapirgálására”. Mindhárom betegség a korábban gondoltnál jóval több embert érint – jegyezte meg a pszichiáter.



Új kórképek meghatározása mellett a felfrissített kézikönyvben arra is van példa, hogy egyes, korábban kórosnak tekintett jelenségeket átminősített, így az önazonosítási betegségként leírt transzneműséget az új változat már nemiség szorongásnak tekinti. Ennek kapcsán Kurimay Tamás pszichiáter a Kossuth Rádió műsorában megjegyezte, hogy 1973-ban még a homoszexualitást is betegségnek tartották, helytelenül.

Forrás: Hirado.hu