Szimpatika – A kórházban fekvő betegek egyharmada alultáplált

A felmérésből kiderült: a Magyarországon kórházi kezelésben részesülő felnőtt betegek 64 százalékának az úgynevezett tápláltsági állapota eltér a kívánatostól, vagyis ők az alapbetegség mellett malnutrícióban is szenvednek.
A társaság azt írta, hogy az alultápláltság, a malnutríció egyik fajtája a daganatos betegek esetében jelenti a legnagyobb problémát, hiszen ebben a kategóriában a betegek 60 százaléka tartozik a nagy kockázatú csoportba. Idegrendszeri, keringési, pulmonológiai (légzési) betegségek vagy sebészeti beavatkozások esetén szintén igen magas, 50 százalék körüli azoknak az aránya, akik a kifejezetten magas kockázati csoportba tartoznak. 
Az életkort tekintve az alultápláltság a 71-80 éves betegeket érinti a leginkább, körükben az alultáplált betegek aránya 59 százalék. Emellett magas, 57 százalékos az arány a 30 éven aluli betegek körében is.
Az MMTT kiemelte: számítások szerint az alultápláltság Magyarországon évente legalább 135 milliárd forint többletkiadást okoz, a többi között a hosszabb kórházi tartózkodások, a szövődmények és a lassabb gyógyulás miatt. Ebből nagyságrendileg 85 milliárd egyszerűen megtakarítható lenne, ha kötelező tápláltsági állapotszűrést végeznének, dietetikusok, nővérek és orvosok táplálási csoportokban dolgoznának együtt a kórházakban, és a betegek a betegségüknek és a tápláltsági állapotuknak megfelelő táplálási terápiát kapnának – szögezte le a társaság. A betegek kóros tápláltsági állapota uniós szinten is problémát jelent. Az alultápláltság az uniós állampolgárok 5 százalékát érintheti, így az EU-tagállamok egészségügyi vezetői még 2009-ben megfogalmazták a legfontosabb teendőket a malnutrícióval kapcsolatban. Javasolták például, hogy dolgozzanak ki és vezessenek be irányelveket, s biztosítsák minden ellátási formában mindenkinek a legjobb táplálást, s az alapellátásban, a kórházakban, a szociális és egyéb otthonokban végezzenek rendszeres tápláltsági állapotszűréseket – olvasható a közleményben.