Létezik kezelhetetlen magas vérnyomás?
A kétszázezernél is több beteg négy évig tartó vizsgálatának eredményeit a Circulation szakfolyóirat legújabb száma közölte.
A magas vérnyomás a leggyakoribb szív- és érrendszeri betegség. Magyarországon 100 felnőttből átlag minden harmadik-negyedik embernek lesz előbb-utóbb magas vérnyomása, és ez folyamatos, gondos kezelést igényel, mert ez az eltérés az agyi katasztrófa és a szívinfarktus egyik legveszélyesebb kockázati tényezője.
Az Egyesült Államokban Colorado és Kalifornia egészségbiztosítói összesítették 205 750 vizsgálaton megjelenő felnőtt adatait, akiknél életükben először magas vérnyomást mértek. Az óriási betegszámot négy év alatt gyűjtötték össze. Ezeket az embereket azonnal gyógyszeresen kezelni kezdték és a tabletták szedésének elkezdése után másfél évvel részletes ellenőrző vizsgálat történt.
A további ellenőrzésbe csak azok kerültek, akiknél a gyógyszer pontos szedése valószínűsíthető volt. A további négy esztendő során Stacie L. Daugherty és munkacsoportja a betegek egészségi állapotát követte figyelemmel. Csak azt vették kezelésre nem reagáló, magas vérnyomású betegnek, akinek a vérnyomása legalább háromféle vérnyomáscsökkentő készítmény szedése ellenére másfél év múlva is magasnak bizonyult.
A hatalmas tanulmány azt igazolta, hogy az orvosnál megjelenő, első alkalommal emelkedett vérnyomású emberek két százaléka a kezelés ellenére is magas vérnyomású marad. Ez nem azt jelenti, hogy további gyógyszeres változtatások eredményeként a helyzet ugyanígy marad, de ezek a betegek fokozott figyelmet érdemelnek – hívták fel a figyelmet a szakemberek.
A vizsgálat további tanulsága, hogy sokkal gyakoribb volt a szélütés vagy az infarktus azok között, akiknél a beállított kezelés ellenére a magas vérnyomás rögzült, mint abban a csoportban, akiket sikerült jó vérnyomásszintre beállítani.
forrás: MTI
A cikkben hivatkozott linkek:
Olvasna még a témában?
A nyitólapról ajánljuk
Friss cikkeink
- A kutyák segítségével többet tudhatunk meg az öregedésről és az elmeműködésről
- Mit tehetünk az agyunk egészségéért?
- Már az anyaméhben eldől, ha balkezesek leszünk
- Parkinson-kór vagy Parkinson-szindróma?
- Tévhitek, amelyek a laktózintoleranciát övezik
- Életmentő beavatkozások méhen belül
- Hamis emlékeket alakít ki az elménk
- Gördülő sportok tavasszal
- Útmutató kismamáknak a genetikai vizsgálatokhoz
- Miért nevetnek a babák?
- Evészavarok megoldókulcsa: a család
- Örökölt mintázatok: nagyszüleink, szüleink sorsát éljük tovább?
Hírlevél
Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.
Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!