Mikor legjobb bevenni a gyógyszert?

Szerző: Szimpatika
Bár több millió ember szed napi rendszerességgel gyógyszereket, csak kevesen figyelnek oda arra, mikor veszik be a készítményeket. Pedig egyre több egészségügyi szakember hívja fel a figyelmet arra, hogy az időzítés sokkal fontosabb, mint ahogyan a betegek gondolják. Az olyan betegségek esetén, mint az ízületi gyulladás, a csontritkulás vagy a gyomorégés, a gyógyszerbevétel időpontja jelentős mértékben befolyásolhatja a szer hatékonyságát és a betegre gyakorolt védőhatását.

A jelenség hátterében a napi biológiai óra (cirkadián ritmus) áll, melyet az agy hipotalamusz területe irányít. Ez nem csak az immunrendszert, hanem a vérnyomást, a testhőmérsékletet, a hormontermelést, a bélmozgást és a fáradtságot is szabályozza. A következőkben tehát arról kérdezzük a szakértőket, mikor a legjobb bevenni a különböző gyógyszereket:

CSONTRITKULÁS

A betegség leggyakoribb gyógyszerei a biszfoszfonátok, amelyek a csonttömeg-vesztést akadályozzák. Sarah Leyland, az amerikai Országos Osteoporózis Társaság tagja szerint az a legfontosabb dolog ezekkel a gyógyszerekkel kapcsolatban, hogy nehezen szívódnak fel. Ez azért van, mert nem oldódnak jól, különösen olajokban és zsírokban. A maximális hatás érdekében tehát közvetlenül felkelés után érdemes bevenni ezeket éhgyomorra, vízzel, és ez után egy óráig nem szabad enni és inni. Sok csontritkulásos beteg kalciumot és D-vitamint is szed, amelyek szintén gátolják a gyógyszer felszívódását. Éppen ezért ezeket a biszfoszfonátok bevétele után legalább egy órával érdemes alkalmazni.

MAGAS VÉRNYOMÁS

A spanyol Vigo Egyetem kutatói Ramon Hermida vezetésével egy tavaly közzétett tanulmányukban azt írják, hogy az éjszaka bevett magas vérnyomás elleni gyógyszerek hatékonyabban szabályozzák a magas vérnyomást, és nagymértékben csökkentik a szívroham és a stroke kockázatát. Az egészséges emberek vérnyomása éjszaka 10-20 százalékkal csökken, de akikben nem csökken, nagyobb a valószínűsége a szívroham és a stroke kialakulásának. A 2156 magas vérnyomásos férfi és nő részvételével végzett kísérletből az derült ki, hogy azokban, akik rendszeresen éjszaka vették be legalább az egyik vérnyomás-gyógyszerüket, 33 százalékkal alacsonyabb volt az angina, a stroke és a szívroham kockázata, mint azokban, akik mindegyik vérnyomás gyógyszerüket reggel vették be. A kutatók ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet, hogy ha valaki eddig reggel vette be az összes vérnyomás-gyógyszerét, feltétlenül beszéljen orvosával, mielőtt átvált az éjszakai alkalmazásra, mert fennállhat az éjszakai hipotenzió (rendellenesen alacsony vérnyomás) veszélye, ami viszont megnövelheti a stroke kockázatát.

ÍZÜLETI GYULLADÁS

A Texasi Műszaki Egyetem nemrégiben megjelent tanulmánya szerint az artrózisban (porckopásban) szenvedő betegek ízületi fájdalma általában délután a legsúlyosabb. Éppen ezért a kutatók úgy vélik, hogy a nem szteroid gyulladáscsökkentők (pl. ibuprofen) bevétele délben vagy kora délután optimális, mert így akkor fejti ki a hatását, amikor a tünetek súlyosbodni kezdenek. A reumatoid artritiszben szenvedő betegek viszont reggel tapasztalják a legnagyobb fájdalmat, ezért esetükben közvetlenül vacsora után érdemes bevenni a fájdalomcsillapítót, hogy megelőzhessék az éjszaka kialakuló fájdalmat.

 

MAGAS KOLESZTERIN

A legújabb kutatások azt javasolják, hogy a koleszterincsökkentő gyógyszereket nem felkeléskor, hanem lefekvéskor érdemes bevenni. A Sunderland Egyetem kutatói kimutatták, hogy amikor a szimvasztatint szedő betegek az estiről a reggeli alkalmazásra váltottak, jelentős mértékben megnövekedett a rossz LDL-koleszterin szintje. Egy másik, 2008-ban az International Journal of Clinical Practice szaklapban közzétett kutatás pedig azt mutatta, hogy egy másik gyakori sztatin, az atorvasztatin esti bevétele hatékonyabb, mint a reggeli: ez az alkalmazása kevesebb szívrohammal és artériaelzáródással állt összefüggésben, és jelentősebb mértékben javította a teljes jó koleszterin szintet. A szakértők úgy vélik, ez azzal magyarázható, hogy a koleszterin éjszaka termelődik, amikor nem táplálkozunk.

PAJZSMIRIGY-ALULMŰKÖDÉS


A betegség elleni gyógyszerek többsége a T4 pajzsmirigyhormon szintetikus változatát tartalmazza. A hatékonysághoz a T4 hormont először át kell alakítania a szervezetnek a T3 hormon aktív formájává, ami sok időt vesz igénybe. Az orvosok többsége hagyományosan közvetlenül a reggeli felkelés után javasolja a gyógyszerek bevételét, de holland kutatók nemrégiben arra a következtetésre jutottak, hogy a gyógyszerek lefekvéskori bevétele a pajzsmirigyhormonok magasabb koncentrációját eredményei. A kutatók szerint, mivel a bélmozgás éjszaka lassabb, a tabletta is lassabban halad át a bélrendszeren, így a hatóanyag jobban felszívódhat.

SZÍVGYÓGYSZEREK

Egy ideje már tudjuk, hogy a szívroham és a stroke kockázata háromszor magasabb reggel, mint bármilyen más napszakban, az oka azonban eddig ismeretlen volt. Az ohiói Case Western Reserve Egyetem kutatói azonban a múlt héten bejelentették, hogy sikerült azonosítaniuk a KLF15 nevű fehérjét, amely létfontosságú szerepet játszik a szívritmus szabályozásában. A kutatásból az derült ki, hogy a fehérje szintje 24 órás ciklusban ingadozik. A szív elektromos impulzusai reggel 6 óra és dél között a leglassabbak. Mukesh Jain, a kutatás vezetője elmondta, hogy amikor az impulzusok közötti idő lecsökken, a szív nagyobb valószínűséggel eshet ki a ritmusból, ami megnöveli a szívroham kockázatát. Éppen ezért reggel, felkelés után a legjobb bevenni a szívgyógyszert.

GYOMORÉGÉS

Az általános szabály az, hogy a protonpumpa-gátló gyógyszereket 30 perccel a napi első étkezés előtt kell bevenni. A Kansasi Egyetem kutatói azonban kísérletük alapján azt állítják, hogy a gyógyszerek hatékonyabban működnek a savrefluxszal szemben, ha este veszik be. Ennek az lehet az oka, hogy a gyógyszer az éjszaka folyamán fejti ki hatását, amikor a gyomorégést a fekvő helyzet súlyosbítja. Azoknak tehát, akik éjszaka szenvednek leginkább a gyomorégéstől, a legjobb, ha vacsora előtt veszik be a gyógyszerüket

forrás: medipress.hu

 

 

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra.
A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Olvasna még a témában?

A nyitólapról ajánljuk

Friss cikkeink

Hírlevél

Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.

Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.

A hírlevélküldő szolgáltatás nem támogatja a freemail.hu-s és citromail.hu-s címeket, ilyen címek megadása esetén hibák léphetnek fel!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!