A hosszú élet fehérjéi
A férgeknél és muslicáknál tapasztalt kudarc ellenére nem zárják ki a tudósok, hogy a szóban forgó fehérjék szerepet játszhatnak majd az öregedéssel kapcsolatos betegségek kezelésében.
A szirtuin elnevezésű fehérjék körüli izgalmak akkor kezdődtek, amikor élesztőgombákkal és férgekkel végzett kísérletek azt mutatták, hogy tovább éltek azok, amelyek sok szirtuint termeltek. Ezek alapján sokan azt remélték, hogy az emberi élettartamot meghosszabbító gyógyszert lehet majd ezen az úton haladva előállítani.
Az eredeti kísérletek megismétlése azonban változó sikerrel járt, egyes vizsgálatok azt mutatták, hogy a szirtuin meghosszabbíthatja az élettartamot, mások pedig azt, hogy a reszveratrol elnevezésű anyag is szükséges a hatáshoz.
A mostani tanulmányhoz David Gems, a University College London munkatársa kutatócsoportjával genetikai modellállatokat, fonalférgeket és muslicákat vizsgált: olyan változatokat hoztak létre, amelyeknél magas volt a szirtuin szintje. Első látásra a kísérlet sikeres volt, a génmódosított törzsek valóban tovább éltek, mint a normál változat. Amikor azonban ellenőrizték a génváltozásokat, kiderült, hogy más genetikai variánsok is lehettek a meghosszabbodott élettartam hátterében.
"Ha a kísérletet megfelelően hajtják végre, akkor nem tűnik úgy, hogy maga a szirtuin hosszabbítaná meg az állatok élettartamát" – összegezte Gems. További kísérleteikben azt is megmutatták, hogy a reszveratrol nem serkentette a szirtuin fehérje szintetikus változatának aktivitását.
Szintén a Nature-ben jelent meg a szirtuin öregedést csökkentő hatásának felfedezője, Leonard Guarente tanulmánya. Guarente a Massachusettsi Műszaki Egyetem, az MIT professzora, a GlaxoSmithKline gyógyszercég által a felfedezésre alapított Sirtis Pharmaceuticals társelnöke.
Mostani tanulmányában arra a következtetésre jutott, hogy a szirtuin fehérjéknek volt valamelyest hatása a fonalférgek élettartamára, ám kisebb, mint korábban gondolták. Az első kutatás "túlbecsülte az élettartam kiterjesztését" – írta mostani tanulmányában. Guarente azonban úgy véli, hogy még nem érkeztek el a történet végéhez a szirtuin fehérjékkel kapcsolatban, érdemes további kutatásokat végezni a témában.
A cikkben hivatkozott linkek:
Olvasna még a témában?
A nyitólapról ajánljuk
Friss cikkeink
- Már az anyaméhben eldől, ha balkezesek leszünk
- Parkinson-kór vagy Parkinson-szindróma?
- Tévhitek, amelyek a laktózintoleranciát övezik
- Életmentő beavatkozások méhen belül
- Hamis emlékeket alakít ki az elménk
- Gördülő sportok tavasszal
- Útmutató kismamáknak a genetikai vizsgálatokhoz
- Miért nevetnek a babák?
- Evészavarok megoldókulcsa: a család
- Örökölt mintázatok: nagyszüleink, szüleink sorsát éljük tovább?
- Ábel Anita: „Azért vagyunk, hogy áttörjük a falat”
- Mentális betegségek és a bélflóra: szorosabb a kapcsolat köztük, mint hittük
Hírlevél
Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.
Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!