Szimpatika – A gyomorfekély nem csak az ideges emberek betegsége

A felsőtápcsatorna, ezen belül a gyomor és a nyombél leggyakoribb megbetegedése a fekély. Bár gyakorisága világrészenként változik, ennek az okát nem sikerült megfejteni. A betegség szinte egyenlő arányban fordul elő mindkét nemnél. Nem kizárt a gyermekkorban fellépő gyomor- vagy nyombélfekély sem, ám a kor előre haladtával, közép-, illetve idős korban egyre gyakoribb. Ilyenkor a gyomor, illetve a nyombél sima nyálkahártyája károsodik, folytonossági hiány alakul ki rajta. Mérete lehet apró, szinte pontszerű, de akár tenyérnyi is. A mélysége is különböző. Van, amikor csak a felső réteg, a felszín sérül, máskor olyan mély, hogy kilyukad a gyomor. Pedig a gyomor nyálkahártyája egy végtelenül erős, sok mindent kibíró szövet. A maró gyomorsavnak is ellenáll, pedig ez a sav olyan "erős", hogy a vasszöget is kikezdi.



A köztudatban máig tartja magát az a nézet, hogy a feszült, ideges, a felfokozott életritmusú ember, továbbá az, aki rendszertelenül, futva étkezik, vagy aki éhgyomorra kávézik, dohányzik, gyakrabban kap gyomor- és/vagy nyombélfekélyt. Ez részben igaz is. Ezen kívül bizonyos gyógyszerek, például egyes lázcsillapítók és az izületi betegségeknél alkalmazott némely tabletták is előidézhetik e betegséget. Megfigyelték azt is, hogy a "RH pozitív 0" vércsoportúaknál gyakoribb, sőt azt is, hogy bizonyos családoknál halmozottan fordul elő. Ez utóbbi azonban nem azt jelenti, hogy örökölhető lenne a hajlam, sőt biztosan nem. A gasztroenterológia nagy felfedezése volt, hogy a száz éve ismert baktérium és a fekélybetegség közötti összefüggést bebizonyították. Ez a kórokozó olyan gyulladást képes fenntartani a gyomor egy részében és a nyombélben, amely meggyengíti a nyálkahártya ellenálló képességét. Ehhez az állapothoz aztán hozzáadódnak a stresszel, a rendszertelen étkezéssel kapcsolatos rizikók – és kialakul a fekélybetegség. Hétnapos kúra során több gyógyszer kombinációjával a betegség jól gyógyítható.