Szimpatika – Nyolc órában száz ébredés

Milyen esetekben szükséges az alvásvizsgálat elvégzése?

Az alvásbetegségek jeleit a páciensek a legtöbb esetben napközben észlelik magukon. Szokatlan fáradtságérzet, álmosság jelentkezik annak ellenére, hogy az éjszakai alvás mennyisége elérte a felnőttek esetében szükséges napi 7-8 órát. Az alvászavarral küzdők rendszerint nehezebben koncentrálnak, teljesítő képességük csökkenhet, ingerlékenység jelentkezhet. Az alvásproblémák éjszaka jelentkező tüneteire rendszerint a hálótársak figyelnek fel. A horkolás mellett a légzéskimaradás is gyakori panasz. A tünetek nem pusztán zavaróak, de hosszú távon komolyabb betegségeket: magasvérnyomást, szív- és agyi érbetegséget, cukorbetegséget is előidézhetnek.

Hogyan zajlik az alvászavarok vizsgálata?

Az alvásvizsgálat során a szervezet alvás alatti működését, ill. ennek kóros eltéréseit vizsgáljuk, így a vizsgálatra is alvás alatt, klasszikusan éjszaka kerül sor. Az alvásfüggő légzészavar, melynek leggyakoribb tünete a horkolás, két módon vizsgálható.

Lefekvés előtt a betegre felhelyezik azokat a szenzorokat, érzékelőket, melyek az alvás alatti életfunkciókat rögzítik. Ezek száma függ az alvásvizsgálat típusától, mely a beteg panaszai alapján határozható meg.

Alvásfüggő légzészavar gyanúja esetén gyakran elégséges lehet egy szűrővizsgálat, melyet pulseoxyméter segítségével végzünk. A kéz egyik ujjára helyezünk fel egy érzékelőt, mely a szervezet oxigénellátottságát és a szívfrekvenciát méri. Az adatokat a csuklóra rögzített, karórához hasonló szerkezet tárolja, ezek letöltése és kiértékelése az alvásambulancián történik. A vizsgálat egyszerű, az alvást a műszer gyakorlatilag egyáltalán nem zavarja.

Ha valamilyen ok miatt a kezelőorvos úgy ítéli meg, hogy részletesebb vizsgálatra van szükség, ún. poligráfiás vizsgálatot fog javasolni. A pulseoxymetriás vizsgálatnál ismertetett módon történik a szívfrekvencia és oxigénszint vizsgálata, azonban ezen túl további érzékelők kerülnek felhelyezésre. Az orr elé illesztett szenzorral regisztráljuk a ki-, és belélegzett levegő áramlását, ilyen módon felismerjük azokat a finomabb eltéréséket az éjszakai légvételek során, melyek még nem okoznak jól regisztrálható oxigénszint-csökkenést, de az alvás minőségét akár súlyos mértékben rontják. Ennek következménye napközbeni álmosság, felületes alvás, vérnyomás ingadozás, szívfrekvencia ingadozás, akár éjszakai szívritmuszavar lehet. A mért adatokat a mellkasi pánton elhelyezett mobil telefonhoz hasonló műszer regisztrálja.

Milyen előnyökkel jár, ha a vizsgálat elvégzése otthon, megszokott környezetben történik?

Az alváslaboratóriumi körülmények mindenkire más hatással vannak: van, aki nagyon rosszul, vagy nem a szokott módon, a szokott ideig, a szokott minőségben alszik, vagy esetleg nem is alszik. Az így kapott eredmény pedig félrevezető, akár értékelhetetlen lesz. Az említett vizsgálati módszerek előnye, hogy otthon, a megszokott alvási körülmények között, a megszokott időben végezhető el.

Napjainkban egyre nő azon emberek száma, akik váltott műszakban, folyamatos munkarendben vagy állandó éjszakai műszakban dolgoznak. Különösen nekik jelent óriási előnyt, hogy a hazavitt műszerrel, az általuk megszokott időben tudnak aludni.

Az otthon elvégezhető vizsgálatok felügyeletet nem igényelnek, de ha megoldható, sokat segíthet egy hálótárs, aki figyeli, véletlenül nem csúszott-e el egy érzékelő, ezzel növelve az alvó személy biztonságérzetét, melynek következménye a mély és mindennapihoz hasonló alvás.

Hogyan történik az éjszakai folyamán mért adatok kiértékelése?

Az alvás közben, otthon mért adatok elemzése a műszerekről történő letöltés után válik lehetségessé, ami az alvásambulancián történik, az alvást követő napon. Az eredmények birtokában kezelőorvosa felállítja a diagnózist és terápiát javasol, vagy – ha szükséges – további vizsgálatokat ír elő.

www.sleepcenter.hu