Szimpatika – Agyserkentők és élénkítők

Miként hat a koffein az emberi szervezetre?

A koffein hatása nagyon komplex: az agyi ereket tágítja, a hasi ereket pedig szűkíti. Vagyis több vér és ezáltal több oxigén, több tápanyag jut el az agyba, ami így gyorsabban, élénkebben működik. Ez az alapvető hatásmechanizmus. Ugyanakkor nem beszélhetünk arról, hogy ez mindenkinél általános, hiszen vannak, akikből pont ellentétes hatást vált ki: isznak egy kávét, és egy óra múlva már el is alszanak. A többséget azonban élénkíti a kávé. A koffein emellett más italokban is megtalálható, így például a kólában is, de egyes teákba is szoktak tenni. Bizonyos táplálék-kiegészítőkben, illetve gyógyszertárakban kapható, főleg egyetemisták által használt, a tanulási mechanizmust elősegítő készítményekben is van koffein. Utóbbiak közül soknak ugyanakkor inkább az a funkciója, hogy kipucolják az ereket és így gyorsítsák a keringést, ilyenek például a halolajak.

Tehető olyan megállapítás, mint amilyeneket gyakran hallani, hogy a koffein káros vagy nem káros?

Az arányokon van a hangsúly: napi egy kávé az a határeset, amire azt szokás mondani, hogy még rendben van, ennél többet inni viszont nem ajánlott. Aki napi két-három kávét iszik, az már könnyen hozzászokik, és így pont az az élénkítő hatás vész el, amiért isszuk a kávét: már ahhoz fog kelleni, hogy a normális ébrenléti szintet tudjuk tartani. A másik fontos és hangsúlyozandó tény: a koffein közvetlenül a gyomorból szívódik fel, méghozzá nagyon gyorsan, és ha nem viszünk be a szervezetbe mellette tápanyagot is, az szintén nem kedvező a szervezetnek. Különösen reggel nem tesz jót, ha a kávé mellé nem eszünk semmit, hiszen így élénkítjük magunkat, de közben nem viszünk be energiát, tápanyagot, amivel hosszabb távon meg tudnánk valósítani azt, amit szeretnénk. Kekszet vagy valami hasonlót mindenképpen érdemes enni a reggeli kávé mellé.

A koffeinfüggőséget mennyire kell komolyan venni? Tényleg igazi fizikai függőség ez elvonási tünetekkel, miegyébbel?

Értelemszerűen nem olyan függőségről beszélünk, mint a cigarettánál vagy a drogoknál, de megfigyelhető, hogy aki nagyon hajszolt, stresszes életet él, és ledolgozik napi 12 órát, emellé pedig megiszik napi 4-5 kávét, az utána hétvégén is hajlamos meginni ugyanezt a mennyiséget, pedig akkor már nem is lenne rá szüksége. A magas vérnyomás eleve népbetegség Magyarországon, e mellé nem is szabadna kávét és koffeintartalmú italokat fogyasztani. A helytelen táplálkozástól az emberek többségénél előbb-utóbb kialakul a magas vérnyomás, és egy egészséges szervezet 30-35 éves korára eljut odáig, hogy mindez gondokat okoz neki. Ha ilyenkor valakinek, aki 20-22 évesen elkezdett kávézni, azt mondjuk, hogy fejezze be, az általában nem veszi komolyan a figyelmeztetést, és nem látja be, hogy hiába szedi be a vérnyomáscsökkentő gyógyszereit, ha amellett továbbra is literszámra issza a kávét.

Szabad-e kávét inni a terhesség alatt?

Ezt egyáltalán nem szokták javasolni. Vannak kismamák, akiknek alacsony a vérnyomásuk, nekik általában azt ajánlják, hogy igyanak meg napi egy kávét, ennél több azonban semmiképpen sem indokolt a terhesség alatt. Minden, amit az anya megiszik vagy megeszik, a baba szervezetébe is bejut. Így egyrészt ő is hozzászokik a koffeinhez, másrészt bizonyos kutatások szerint azon anyák gyermekei, akik több kávét fogyasztottak a terhesség alatt, nagyobb arányban válnak hiperaktívvá.

Most csak a főzött kávéról beszélünk, vagy a hígabb, esetleg az instant kávék fogyasztása is ugyanilyen kockázatos?

Az instant kávék koffeintartalma általában alacsonyabb, és ugyanígy a csak leforrázott kávéké is. A klasszikus „kotyogó" kávéfőzők azonban nemcsak forralják, hanem pörkölik is a kávét, ezek sokkal erősebbek. Ilyen típusú kávéból tényleg nem ajánlatos sokat inni.

Sok kávékészítményt koffeinmentesként vagy csökkentett koffeintartalmúként hirdetnek. Ezekkel is vigyázni kell?

Sokfajta koffeinmentes kávé létezik, ezek között van, ami pótkávéból – cikóriából, malátából – készül, és van, ami másból. Ezek koffeintartalma egyaránt elenyésző, az ízük ellenben roppant hasonló a rendes kávééhoz, ezért szokták őket javasolni kismamáknak, gyerekeknek.

A gyerekek miért nem ihatnak kávét és kólát sem literszámra?

A gyerekeknek eleve van egy felgyorsult életritmusuk, amit nem szerencsés még tovább gyorsítani, hiszen a szervezetük e fokozott működési igény kielégítésére koncentrál majd, és nem pedig a növekedésre, a fejlődésre. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy ha egy gyerek beleiszik a kávéba, akkor egyből megáll a növekedésben. De könnyen belátható, hogy ha egy egyébként is folyamatosan fel-alá rohangászó ötéves emellé még literszámra issza a kólát is, akkor nagy valószínűséggel még késő este sem fog lefeküdni aludni, még ha a szervezete egyébként igényelné, akkor sem. Többek között emiatt nem javasolják ma már a gyerekek folyamatos teáztatását sem, pedig régebben reggel-délben-este teát adtak minden gyereknek.

Ha már szóba jött a kóla: azzal is ugyanúgy vigyázni kell, mint a kávéval?

A kóla koffeintartalma lényegesen alacsonyabb, mint a kávéé. Ha az ember egész nap kólát iszik, nem is a koffein jelenti a gondot, hanem egyrészt a magas cukortartalom, ami elhízáshoz vezethet, másrészt a foszfor. A csontritkulás szintén népbetegség: ha valaki sok kólát iszik, az nem tesz jót a vázrendszernek. Az interneten több felvétel is kering olyan csontokról, amiket kólába áztattak, és azok néhány hét alatt feloldódtak. Ennek az az oka, hogy a foszfor kioldja a csontból a kalciumot. Sokaknál eleve gond a kalciumhiány, ők tapasztalhatják is, hogy ha megisznak 2-3 liter kólát, akkor begörcsöl a vádlijuk, a combjuk. A hatás tehát kézzelfogható.

Vagyis a kóla káros?

Igen, kimondottan káros. De ez nem csak a kólára igaz, hanem az összes hasonló szénsavas üdítőre, ugyanis ezeknek is hasonlóan magas a foszfortartalmuk.

És mi a helyzet a teával?

A tea hatóanyaga a teofillin, de bizonyos típusú teákban emellett koffein is van. A teákat ugyanakkor nem szokás károsnak titulálni, mert az élénkítők mellett számos egyéb olyan hatóanyagot tartalmaznak, amik kifejezetten jótékony hatást gyakorolnak a szervezetre.

Az ugyanakkor általánosságban megállapítható, hogy a különféle teákat kombináltan alkalmazva, teakeverékeket fogyasztva, nem összeadódik, hanem inkább összeszorzódik a serkentő hatásuk. Ami az egyes fajtákat illeti, leginkább a fekete teák fejtenek ki élénkítő hatást, a zöld teák ennél enyhébben serkentenek, a gyümölcsteák ilyen mechanizmusa pedig tulajdonképpen elenyésző mértékű.

Vagyis inkább teázzunk, mint kávézzunk?

Egyéntől függ, hogy kinek mi felel meg. Én személy szerint általánosságban inkább teát javasolnék, de tisztában vagyok azzal, hogy ha például valaki reggel 5-kor kel és utána estig dolgozik, annak valószínűleg kevés lesz csak teát innia reggel. Meg kell találni a megfelelő arányokat és kialakítani egy olyan szokásrendszert, ami nem károsítja a szervezetet.

A teára rá lehet szokni?

Nem jellemző. Inkább az okoz gondot, hogy a legtöbben erősen megcukrozva isszák a teát, ami egész nap, mértéktelenül fogyasztva szintén elhízáshoz vezethet.

Az utóbbi 10-15 évben jöttek divatba a különféle energiaitalok. Ezek hogyan fejtik ki hatásukat?

Az energiaitalokban is számos hatóanyag van, a taurin mellett például glükuronolakton és nem mellékesen rengeteg koffein is, illetve további aminosavak és vitaminok. Ezek az italok nagyon gyorsan felszívódnak a szervezetben, ráadásul a cukrot is gyorsabban bontják, ami csak tovább fokozza az élénkítő hatást. A kávét eleinte csak azért cukrozták, hogy jobb legyen az íze, nem is gondolták, hogy ezzel fokozzák a serkentő hatást...

Mennyi az elfogadható mennyiség egy napra leosztva ilyen italokból?

Az energiaitaloknál nincs normál vagy elfogadható mennyiség, mert ezeknek a fogyasztása egyáltalán nem ajánlott. Magas a cukortartalmuk, emellett nagyon megterhelik a gyomrot, szeszes italokkal együtt fogyasztva pedig lórúgásszerű hatást váltanak ki, hiszen meggyorsítják az alkohol felszívódását. Kimondottan egészségtelenek.

És a különféle, már említett vitamintabletták, agyserkentők, netán a sportolók által fogyasztott izotóniás italok?

Ezeket a vitamintablettákat általában akkor van értelme bevenni például egyetemi vizsgaidőszakban, ha előtte 2-3 hónappal szedni kezdjük őket. Egy vizsga reggelén beszedve egészen biztosan nem érnek sokat. Izotóniás italból is sokféle létezik, ezek általában szénhidrátokat tartalmaznak, és azt szolgálják, hogy a sport során elveszített energiát pótolják. Erre általában alkalmasak is.

Az interjút készítette: