Szimpatika – A holt-tengeri tekercsek titka

A sivatag a teremtés második napjának világa. Isten már megteremtette az eget és a földet, de nincs se fa, se fű a mezőn, mert esőt még nem teremtett. A szél a sivatag morajával beszélget, a dűnékbe hullámokat vés, s csak néhány titokzatos beduin tűnik fel néha, szikár kecskét legeltetvén a semmiben.
Nos, itt találták meg 1947-ben a világ legrégebbi fennmaradt bibliai kéziratait.
Az időszámítás előtti első és a Krisztus utáni első századból való, többnyire héber nyelven írt kéziratokat, melyeket azóta holt-tengeri tekercsekként ismer a világ. A tekercsek feltárása egyértelművé tette, hogy a héber biblia már időszámítás előtt kialakult. S a kutatók tisztább képet kaptak Palesztina akkori történetéről, a kereszténység és a rabbinikus zsidó vallás kialakulásáról és viszonyáról.
Kiderült, hogy időszámítás előtt úgy 150 táján élt ezen a tájon egy különös vallási csoport. Úgy hívták őket, esszénusok. Tiltakozásul a királyi s a főpapi hatalom, a jeruzsálemi Templom szolgálóinak gazdagsága ellen, a sivatagban, Qumránban alakították ki közösségüket.
Fennállásuk kétszáz éves története időben körbeöleli Krisztus életét. Az esszénusok szigorúan szabályozott életformát folytattak. Akit többévi próbaidő után vízzel keresztelve felvettek, vagyonát bevitte a közösségbe. A tagok rituális tisztálkodás után gyűltek össze az étkezésekhez, ahol ünnepélyesen szegték meg a kenyeret és itták a bort. Egész életükben a bibliát tanulmányozták, a szent iratokat másolták, és várták a Messiást.
Valószínűnek tűnik, hogy Keresztelő Szent János és Krisztus maga is egy ideig ennek a közösségnek a tagja volt.
Amikor egy beduin fiú az egyik barlangban megtalálta az első tekercset, régészek elkezdték kiásni a tekercsek feltételezett íróinak, az esszénusoknak kolostorát.
A több mint kétezer éves kolostorrom egykori lakói 68-ban a zsidó háború idején, amikor a római csapatok végleg szétdúlták otthonukat, a könyvtáraikban felhalmozott tekercseket agyagedénybe zárva a szomszédos barlangokba rejtették. Itt aztán egy részük szinte érintetlen épségben, más részük töredékekben fennmaradt. A héberül tudók számára ma is olvasható nyelven tartalmazzák az Ószövetség teljes anyagát, Eszter könyve kivételével. Tartalmazzák továbbá az esszénus közösség szabályzatát , a Háborús tekercset (innen tudjuk pontosan, hogyan is éltek).
A Habakukk magyarázatokat tartalmazó tekercsekben a szövegek egy Igaz Mestert emlegetnek, aki a szegénységet, az alázatot, a felebaráti szeretetet prédikálta. Előírta a mózesi törvények betartását. Szembekerült a Templom papjaival, elítélték és bebörtönözték.
Ki volt ő?
A tekercsek valamelyikében ott a válasz. Nem véletlen hát, hogy a tekercsek tulajdonjogáért, a megfejtetlen töredékek kutatási jogáért évtizedekig folyt a harc. Mára megszüntették a kutatási korlátozásokat.



A tekercsek körüli értelmezési viták azonban még ma is folynak. Olyannyira, hogy Qumránt, amely az emberiség történelmének egyik legvitatottabb helye, sokan látni sem akarják.
Én mégis azt ajánlom, ha eljutnak Izralbe, menjenek el Khirbet Qumrán romteraszára, üldögéljenek kicsit a néma barlangok bejáratánál, szívják be a Holt-tengerről felszálló párás, sós levegőt.
Meglátják, furcsán megnyugszanak. Ha másért nem is, a levegő rendkívül magas brómtartalma miatt biztosan.